Akinek nagyon túlféltő szülei vannak, milyen végletekig mentek el hogy "megvédhessenek"?
Pszichológushoz járok mert nem tudtam helyén kezelni ezt. Tudom hogy anyám nem fog megváltozni. Mai napig szorongok és nem vagyok elég határozott. Mivel anyám a cipőfűzőmet is bekötné helyettem, félek a kihívásoktól... Ha tehetné egész nap engem szolgálna, a kicsike hercegnőjét. Még így is hogy elköltöztem, néha úgy érzem nem kapok levegőt tőle, de már tudom hogy milyen határokat kell meghúznom.
Szerinte mindenki megakar ölni engem, mindenki elrabol. Szerinte én ne utazzak sehova, csak ő vele mert valami baj történik. Volt olyan hogy az aggódása már olyan mértékeket öltött, hogy azt hittem a kórházba fog kikötni, mert éjszaka se tudott már aludni, állandóan szorongott, vert a szíve,kikészült idegileg.
Az én extrém esetem az volt mikor 20+ évesen beakart zárni egy szobába hogy ne mehessek sehova. Nem tette meg, hogy is tehetné, de akkor ott tudtam hogy szakemberre van szüksége, viszont nem hajlandó orvoshoz menni.
Kérlek ne írjatok olyanokat hogy szakítsam meg vele a kapcsolatot, nem megoldást akarok mivel arra ott a pszichológusom, aki segít. Az érdekel hogy kinek van ehhez hasonló tapasztalai és ők hogyan élték ezt meg.
23L
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
hogyan oldottam meg?
Megszakítottam velük minden kapcsolatot. És nem, nem érdekelt a hisztijük, meg az Ő pszichés problémájuk.
Önvédelem volt, és felőlem azt csinálnak amit akarnak, nem az én tisztem megoldani a gondjaikat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nekem a kedvencem az volt, mikor olyan 23-24 éves voltam, beszélgettünk anyukámmal telefonon és mondtam hogy kicsit beteg vagyok, náthásnak érzem magam. Miután letettük, utána pár perccel visszahívott, hogy oké, mindent elintézett, apukám már elindult értem kocsival (kb. 1 órányira laktam tőlük akkoriban), beszélt a háziorvossal és kért nekem időpontot, stb.
Igazából ezen a ponton apukámmal nem akartam kiszúrni, így már nem hívtam fel hogy forduljon vissza, hanem elmentem vele és kihasználtam az alkalmat hogy megbeszéljem velük hogy nem vagyok többé óvodás, nem kell pesztrálniuk.
Természetesen anyukám meg se hallotta ezeket, vagy csak ignorálta... Szóval azóta minden bajomról csak azután szólok nekik, hogy már megoldódott. Utazásról csak akkor szólok, ha már elindultam. Stb.
Amúgy nekem is mondta már, hogy nem kell dolgoznom hanem eltartanak, vagy beszervez az ő munkahelyére alibi-munkára. Meg nyaggat vele, hogy szüljek neki unokát, nem kell foglalkoznom vele utána, majd ő neveli a kicsit, van valami nagyszülői gyed. :DDDDD
Nekem is mondta anyám hogy ha szülök gyereket akkor majd ő vigyáz rá 🤦♀️
Én is mindent akkor mondok el ha már elintéztem. Hogy ne tudjon mit csinálni ellene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!