Joggal érzem magunkat hibásnak amiért alkoholista lett az apukám és nen tudtunk neki segíteni a leszokásban?

Az alkoholizmus minden esetben egy menekülési útvonal, tehát azt valami kiváltja. Ahogy írtad is, nálatok az indítólöketet egy rokon halála adta meg, amit nem tudott, vagy nem akart feldolgozni (furcsának tűnhet a „nem akarta” rész, pedig ilyen is van; azok az emberek attól félnek, hogyha már „nem fáj” a hiánya az elhunytnak, akkor már nem fogják szeretni az emlékét sem -sok logika nincs benne, de ez egy létező dolog-).

Az alkoholistát a környezete nem tudja meggyógyítani. Két dolog kell hozzá, hogy az állapot kezelhető (nem gyógyítható!) legyen; a megfelelő szakember, és maga a beteg. Amíg ő maga nem mondja azt ki, hogy segítségre van szüksége, addig nem lehet mit csinálni. Sajnos első kézből tudom, hogy ez hogy működik; volt rá pénz, volt rá lehetőség is, hogy apukám elvonóra menjen, de ő inkább azt választotta, hogy a fél házat elhordta a kocsmába. Ez volt 20 évvel ezelőttig, amikor is elváltak, aztán pedig ugyanúgy ment a terror, mint nálatok, mert a házból nem tudtuk kitenni (nem vicc; anya lecserélte a zárakat, a rendőr pedig kötelezte őt, hogy apámat be kell engednie, mivel ez a bejelentett lakcíme). Aztán sok dolog történt, az élete vége felé visszafogadtuk, mert nem volt hova mennie, aztán rá 2 évre meghalt, ennek már lassan 6 éve. A korábbi masszív alkoholizmusa miatt kilyukadt a gyomra és elvérzett, pedig 50 éves alig múlt, és nem az összeaszott típusú alkoholista volt, mert egész életében nehéz fizikai munkákat csinált.

A lényeg: ti nem tudtatok volna sehogy sem tenni ellene, hogy ne legyen alkoholista, és ez titeket ne bántson. Anyukád a legjobb döntést hozta azzal, hogy elvált tőle, és meg kell szakítani vele minden kapcsolatot, hogyha a terhetekre van, szívfájdalom nélkül.

A szenvedélybetegeknek mindig szívet-lelket összetörő indokuk van a viselkedésükre. Szerintük.

A valóság pedig az, hogy aki életet adott valaki másnak ezen a földön, annak nem létezik elfogadható indok, hogy ebben a szerepben ne álljon helyt. Anyukája fia volt, ez igaz, majd ebből kinőve férj és apa lett, de továbbra is anyukája pici fia akart lenni. Furcsa, legalábbis. És semmiképp sem elfogadható. A másik nővel meg nem kell törődni. Ő nektek senki.

Olvass cikkeket a témában, szerintem hasznosak lehetnek! A szerzőnek videói is vannak a neten.

Bajzáth Sándor: Alkoholista szülők gyerekei 1. és 2. rész

[link]

[link]

Plusz 12 lépéses csoportjuk is van, az ACA. Alkoholisták Felnőtt Gyermekei

[link]

Nagyon ajánlom!!