Hányszor lehet megbocsátani egy indulatos apának és egy alkoholista anyának?
Figyelt kérdés
Sajnos szüleimmel nem volt épp felhőtlen a kapcsolatom.Anyukám alkoholbetegségben szenved, amit persze sose ismert el.Apukám pedig ebből is kifolyólag agressziv viselkedésű ember.Irtó nehéz gyerekkorom volt velük..most felnőttként anyám tagadott ki nem egyszer pedig ő lopott meg minket. Én hiába kerestem mindennek lehordott. Most nemrég újra kerestem,megtudtam nemiszik. 1x sikerült vele beszélni augusztusban..Szeretném ha megismerné az unokáit. De nem látok fellőle érdeklődést. Vajon érdemes még egyáltalán keresnem? Vagy felejtsem el őket?2021. nov. 14. 06:51
1/15 anonim 
válasza:
válasza:Felejtsd el őket. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Te megpróbáltad, nem sikerült. Engedd el. Ha ők úgy gondolják, majd keresnek.
2/15 A kérdező kommentje:
Az a baj annyira lelkis vagyok. Én anyám betegsége ellenére mindig őt védtem,segítettem neki még akkor is ha nekem is alig volt valamim.Sógórnőm állandón megcsalja tesómat,neki mégis megbocsát mindig,engem kitagadott elhordott mindennek. Anno jártam ez végett pszichológusnál de most újra előjöttek ezek az érzések hogy a fiamat pl nemis látta,lányomat 2éves korába látta utoljára. És olyan jó volna ha néha tudnánk beszélni mint régen..mikor normális is volt.Illetve közrejátszik hogy hiába vannak nagyszülők mind2részről egyik se törődik az unokákkal. Hiányzik ez mert én mamámmal nőttem fel és sokkal jobb volt. Tanácstalan vagyok,nemgondolnám hogy nekem kéne már könyörögnöm. De fáj hogy tesómékkal törődnek annak ellenére ami ott zajlik..velünk meg nem. Persze tesóm is velem bunkózik mert lehordtam sógórnőmet amiért csalja..
2021. nov. 14. 07:04
3/15 anonim válasza:
válasza:1. vagyok. Tudom nehéz, de pont ezért kell elengedned. Teljesen fölöslegesen teszed tönkre magad miattuk. Ugyanakkor azt is megértem, hogy valamilyen szinten hiányoznak, de többet ér a te egészséged. Vagy csak gondolj arra, hogy a gyemekeidnek milyen élmény lenne, ha hasonlóan bánnának velük, mint veled.
4/15 anonim válasza:
válasza:Nem kell velük foglalkozni mert nem normálisak már ne is haragudj
Milyen példa lenne az unokáknak?
Hagyjad őket,csináljanak amit akarnak
5/15 anonim válasza:
válasza:Beszélgess anyósoddal és apósoddal inkább!
6/15 anonim 
válasza:
válasza:Jó kis család.... Egy csomó bíró van köztük:)
7/15 anonim válasza:
válasza:Túl jó a lelked, pedig nem érdemlik meg. Attól, hogy genetikailag valami közös van bennetek, még nincsenek kötelezettségeid feléjük. Nem szenvedtél még eleget miattuk? Ne kell inkább erőltetni.
8/15 anonim válasza:
válasza:Nem érdemlik meg. Szerintem ha próbálsz közeledni, csak újra csalódni fogsz és ez lelkileg nagyon megterhelő lehet
9/15 anonim válasza:
válasza:Hát ezt jól végig kell gondolnod. Lehet, hogy képes leszel félretenni,elfelejteniőket, mert hidegen, távolságtartóan viselkednek. De ilyen esetekben gyakori,hogy ha tényleg nagy szarba kerülnek,valószínűleg hozzád fordulnak majd, hogy segíts rajtuk. És ottte elgyengülsz és örömmel rohansz kiszedni őket a szarból. Ha egyenesbe hozod őket, megint tojni fognak rád. Ez kb. így szokott lenni. Jó lenne most józanul eltervezni, mit akarsz kezdeni velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!