Hogy tehetem túl magam rajta,hogy apám nem keres?

Anyám és apám egyutt jartakegy ideig, majd anyum terhes lett tőle velem. Ahogy apám megtudta, elhagyta anyámat és azt akarta vetessen el. Onnantól nem létezett anyám számára. Engem első születésnapom előtt látott először és utoljára. Sose fizetett anyámnak gyerektartást. Kiskamaszként tudtam meg, hogy aki nevel, az nem a vér szerinti apám. Holott furcsa is volt, mert sose szólítottam apának, meg mindig éreztem, hogy nem vagyok a sajátja. Nagyon rossz gyerekkorom volt mellette. 20 évesen meg próbáltam felkeresni apámat. 0 sikerrel. Mindent tudtam róla, írtam neki, de semmi válasz. Majd 30 évesen kaptam egy levelet apám ügyvédjétől, hogy le kell mondanom valamiről hivatalosan. Anyámék intézték, mert engem az egész nem érdekelt. Az lett a vége, hogy találkoznom kellett vele, mert személyesen alá kellett írnom egy levelet. Némi pénz cserében, le mondtam minden másról (a pénz, az évek alatt nem fizetett gyerektartás volt).

Ott álltam 30+ évesen, hogy megismerhetem apámat. Anyám mondta, hogy csak azért kedveskedik, hogy mondjak le a pénzről is. Nem hittem el. Úgy voltam vele mindenki hibázik, lehet most tényleg meg akar ismerni. Beszélgettünk, azt mondta szeretné velem rendezni a dolgokat. Lassan megismerni a gyerekeimet és jóba lenni velem és tartani velem a kapcsolatot.

Nagyon boldog voltam és már elképzeltem, hogy végre ha lesz esküvőm, az igazi apám visz az oltárhoz. Szuksegem van rá, ezt akkor éreztem mikor egy hirtelen megindulásból, a semmiből megölelt.

2 órát voltunk együtt, majd jött a búcsú.

Vártam. Egy hét után rá írtam, hogy minden rendben van-e. Nagyon örültem és alig várom a folytatást. Aztán jött az arcon csapás. Tiltott mindenhonnan. Az volt a válassza, hogy én át vertem és kihasználtam. Neki idő kell, hogy ezt feldolgozza és ne hogy azt higgyem,hogy ő most máshogy fog hozzá állni. Nagyon fájt, nagyon sírtam. Minden igaz volt, amit anyám mondott. 2 órán keresztül volt egy apukám. Azóta eltelt 2 év. Még egyszer rá írtam smsben. Le tiltott onnan is. Kamu profillal nézem néha a fbját. Csak a profil képet, hogy mennyire hiányzik nekem. Pedig egy vad idegen ember. És hogy mit tettem, hogy ennyire félre lökött. Vagy mit tehettem volna mást, hogy 2 évvel ezelőtt máshogy érezzen? Nagyon hasonlító rá. Én vagyok az egyetlen lány gyermeke. És nem kellek neki. Se a gyerekeim. Pedig már nagypapa.

Nagyon fáj :(