Pánikbetegség miatt elveszítem a szeretteimet; mit tegyek?
26/N vagyok, kiskorom óta szorongásos beteg. 16 éves korom óta hordanak pszichológushoz, pszichiáterhez, rengeteg pénzt dobtunk ki a semmire.
Nem akarom részletezni, a lényeg, hogy 3 testvérem közül mindegyik szorongásos beteg valamilyen szinten a régi családi körülmények miatt.
Úgy adta az élet, hogy kollégista lettem, ahol sikerült végre önállósodni (tudom, korábban kellett volna, de a betegségtől a poklokat jártam meg).
Viszont ha haza megyek, nagyon durva panikrohamokat kapok. Az egyik ilyen miatt anyukám annyira kikészült, hogy nem beszélt velem egy hétig
És most megint ez a helyzet. Haza mentem az ünnepekre, de amint betettem a lábamat az ajtón, rohamot kaptam. Egész nap alszom,nem eszem, Sirok, ideges vagyok és anyukám ezt nem bírja már. Igyekszem kontrollálni magamat,de fürdeni sincs erőm. Amíg a koliban voltam nem volt ez. Minden nap fürödtem, ápolt voltam, most meg félek a szobából is kimenni, azt se tudom hogy jutok vissza a koliba. Mit tehetnék? Tényleg úgy érzem, mintha nem tudnék tisztán gondolkodni.
A koliban magamra mosok, főzök, boltba járok, kitűnő tanuló vagyok az egyetemen. Itthon remegek, stb.
Anyukám meg kikészült tőlem.
Már írtam ki kérdést, a probléma, hogy ha visszamegyek a koliba, hiába vagyok jól, anya nem találkozik/beszél velem.
válasza:Eléggé egyértelmű, hogy az otthoni légkör okozza a panaszaidat.
Úgyhogy, ha szüleidtől eltávolodsz, azt ne sajnáld, mert alighanem az szükséges lesz a gyógyulásodhoz.
válasza:Mik voltak a "régi" családi körülmények?
Mikor és ki miatt változtak meg?
35 évesen így eszik a testvéred? Akkor ő nem enyhén autista vagy egyéb baja van. Ha apátok szerint erről nem "lehet" beszélni, akkor apátok a baj. Legalábbis neked. Mi a bezárkózós testvéred diagnózisa? Ha nincs neki, akkor kell neki.
Ha apátok vagy anyátok meghal, akkor a 3 testvérre zuhan ennek a negyediknek a felvigyázása, holott őt most 10-15 év alatt önálló életvitelre lehetne feljavítani.
válasza:
válasza:Köszönöm mindenkinek.
Nem tudom leírni, mert akkor egy könyvet irhatnék, ugyanis az én családi esetem nagyon komplex.
Apukám mostani párja a harmadik kapcsolat. Első házasságából van 2 fiú, nekik az Anyukájuk meghalt sajnos. Második házasságából vagyok én és húgom, az itteni anya alkoholista és skizofrén, vele megszakítottam mindent. Most van egy párja már nagyon regota, őt tekintem anyukámnak.
Kiskoromban kb. Én láttam el a skizofrén anyukámat. Nem szedte a gyógyszereket, lopott tőlem, nem ölelt meg, mindig kibeszelt, hazudott, hogy beteg vagyok, hogy pénzt kapjon. Nem főzött rám, nem nevelt. Általánosan haza jöttem a suliból aztán magamnak csináltam a kaját, elég hamar felnőttem. Plusz mellette minden nap hányt a részesegségtől. Azt is én takarítottam. Volt, hogy vadidegen vártak minden nap otthon, hogy adjuk meg a tartozást amit ő csinált. Nem mertem sokszor haza menni.
Aztán elköltözött, mindegy, hosszas huzavona volt. Erre nagymamám lerobbant, nekem kellett apolnom és apámnak meg a párjának. Egyik tesóm sem segített. Időre jártam haza egyetemről.
Aztán az egyik fiú tesóm mint írtam így bujkál. Folyton káromkodik, neki nem lehet szólni semmiért, nem segít itthon semmit. Szó szerint. Apám szerint ez jól van így. Ami napig apám mossa rá a koszos alsogagyakat. Egyszer szétverte az egyik szobánkat mert ideges volt
Szerintem simán nekünk támadna, Apa szerint persze nem.
Húgom régen mikor kicsi voltam folyton vert, ütött, volt hogy a földön feküdtem és segítségért kiáltottam de semmi.
És ez csak vázlatos, ennél sokkal mélyebb és durvább volt. Jelenleg sincsenek barátaim, nem mennek a szociális kapcsolatok, senkit nem engedek közel magamhoz.
Az egesz helyzet bolond és nem normális, csak ebben nőttem fel. Jelenleg egész nap fekszem, úgy érzem ide láncoltak.
válasza: válasza: válasza:A másik kérdésben írtad, hogy anyukád csak otthon találkozik veled és már ott sem értettem, hogy a koli és otthon közt félúton miért nem tudnátok találkozni? Azt írod: mindent megtesz érted.
Maximális jószándékkal igyekszem hozzászólni és tényleg Téged sajnállak, hogy ilyen környezetbe kell hazamenned, ilyen események után maximálisan meg tudom érteni, hogy sajnos az otthon ilyen lelkiállapotot idéz elő. :( :(
Ezért lenne érdemes rávenni őt, hogy találkozzatok valahol félúton a kollégium meg az otthon közt, vagy bármilyen alternatívát találjatok.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!