Hogyan tudnám elfogadni azt ha apám jobban szereti az uj házasságából született gyereket nalam?

Nemrég megtudtam egy ismerősömtől akit egyébként kedveltem, hogy van még egy gyereke. Rendesen megundorodtam tőle. Évek óta nagyon közelről ismerem őket még a minta családját, és soha fogalmam sem volt hogy van még egy gyereke akit kizár az életéből. A baráti társaságban ahol ez kiderült elég erősen osztották neki az ívet. Azóta mind máshogy nézünk rá, a szitu hasonló mint nálad.

Ha meg kellene magyaráznom hogy ő miért tette, akkor szerintem szimplán csak problémát látott az előző gyerekében, aki foltot éjt mostani idilli, minta családi életén. Annyira külsőségek volt, hogy sztem ha jönne mégegy "szerelem" biztos vagyok benne hogy a mostani családját, barátait is leszarná. Simán eladná féltestvéred nyaralóját is maga számára. Az ilyen ember egy patkány, és sajnos mi is éveken keresztül éltünk mellette hogy nem tudtuk. A felesége viszont tudta, de ez már legyen az ő keresztje. Bármit teszel csak rosszul jársz, ha közel engeded magadhoz. Az ilyenek elsőként tartják a markukat ha például nagy vagyonos lesz.

Nem kell vele tartani a kapcsolatot, és kész.

Szerintem ez már az a szint, amikor az embernek el kell engednie a szülőt, hogy ne mérgezze a mindennapjait, különben újra és újra felszakad a seb. Ez nem lehet elfogadni, ki kell zárni az életedből.

Akkor sem fogod tudni teljesen feldolgozni, de legalább nem szembesülsz vele mindig.

Elhiszem, hogy nagyon fáj és rosszul esik ez neked. Mindenki így érezne a helyedben. Aki mást mond, az hazudik. Sajnos általában az új gyerek kap több mindent, beleértve az érzelmeket is. Ő a kisebb, ő van minden nap vele. Te meg csak láthatáskor voltál nála. Akivel együtt élsz, gyakrabban látod, azzal szorosabb kapcsolat szokott lenni, mint a többiekkel. Az esetek többségében.

Érzelmi zsarolással nem lehet több szeretetet kapni.

Ha állandóan arra gondolsz, ami neked rosszul esik, abba pedig bele fogsz rokkanni.

Nekem is ilyen volt az apám, bár ő a gyerektartást se fizette direkt. Feketén dolgozott hogy egy forintot se kelljen adnis. Én elfogadtam hogy ez van, nem tekintettem rá apaként, hiszen nem is volt az. Nem tartottam vele a kapcsolatot, neten letiltottam, nem nézegettem a boldog családot. Így könnyebb volt beletörődni hogy nincs apám.

Már megdöglött szerencsére.