Szülők, ti mennyire segítitek a gyermekeitek anygailag?

Én egyáltalán nem értelek titeket, minek kezdtétek el egyáltalán kisegíteni?

Ha ilyen gyerekem lenne - nem lenne, mert nem is hagynám idáig elfajulni a dolgokat - szépen elkérnék legalább havonta 100 ezret rezsire, kajára, miegyébre.

Titokban félretenném neki, hogy ha megjön az esze, legyen tőkéje. De az is lehet, hogy 26 évesen már közölné vele, hogy kezdjen el albérletet keresni.

Nos én ezzel úgy vagyok, hogy aki valamit akar (legyen az gyerek), akkor vágjon hozzá jóképet és élvezze annak minden jó vagy rossz hozadékát... :-)

Bár van erre egy sokkal egyszerűbb megoldás is: nem kell gyereket csinálni! :-)

Apam 2 het utan agyoncsapott volna, nemhogy 2 ev utan kezzen el gondolkozni.

Sosem hogyta hogy logassam a lábam, mondjuk ennek a szigornak az az eredmenye hogy 21 evesen sajat lakasban laktam, mert segitett megkeresni a penzt ra.

Még kicsi a gyerek, de maximálisan fogom, HA ő is tesz érte. Sem tőlem, sem a tesómtól egy fillért nem kértek a szüleink, pedig sokáig otthon laktunk. Egyébként pont annyi idős voltam mint a fiad, amikor megházasodtam és elköltöztem, rá két évre pedig saját lakást vettünk többek között az otthon is gyűjtögetett pénzből.

Amúgy nem esett jól hogy tényleg eltartottként éltem, egy-egy nagybevásárlást vagy háztartási gép vásárlást én álltam, de mást nem fogadtak el.

"honap végén még adni is kell neki"

Nem kell.