Felhanytorgatnad ezt a gyerekednek?
Evek ota kulon elek anyamtol, soha nem volt jo kapcsolatunk, nem igazan segitett anyagilag soha egy-ket nagyobb kiadast leszamitva. Az 5 ev alatt, miota kulon lakok, vett egy mosogepet es 2 eve belefizetett 100 ezret a kocsimba, amit parom szuleitol kaptam reszben (a masik felet en fizettem, igy anyam segitsegevel), de o is bele akart szallni, eroltette, pedig nem kerte ra senki. En hulye elfogadtam, pedig lett volna ra penzem, de ugy voltam vele, hogy ha szervizelni, cserelni kell valamit gyorsba, akkor legyen mihez nyulni.
Azota ugy kezel, mintha a szemelyes taxija lennek. Egy darabig ugrottam is neki, amint futyult, mert egyedul nem kepes semmit megoldani, de az utobbi idoben mar nem erdekelnek a dolgai, foleg akkor, ha nekem is van programom. Erre megkaptam, mar nem elso alkalommal, hogy "bezzeg fizettem abba a tragacsba, es ennyire nem vagy kepes". Baromi rosszul esik, mert azt erezteti, hogy tartozok. Raadasul ilyenkor tragacs (ami alairom, valahol jogos), de amikor el kell menni vele a-bol b-be, akkor nagyon szuper autocska. Ilyenkor mi a jo megoldas? Fizessem neki vissza a 100 ezret es akkor nem tud mit felhanytorgatni, vagy csak szimplan engedjem el a fulem mellett?
24/L
Elmondanám neki higgadtan, hogy nekem megér 100.000-t, hogy tisztelettel bánjon velem a továbbiakban, és ne flegmán, lekezelően és kötekedve.
Ha gondolja, ebből mindből vehet taxicsekket és ha képes felnőtt emberként beszélni veled, akkor ugyanúgy elviszed ide-oda, mint eddig, HA ráérsz.
Esetleg mi lenne, ha jogosítványt és kocsit szerezne...?
Vagy visszafizetném, vagy megmondanám, hogy a taxizása kimerítette az összeget. De inkább visszafizetném, az a biztos. Meg a mosógépet is.
Mondd meg neki, hogy érzelmi zsarolásnak hívják amit csinál, és nem kérsz belőle.
Nyitókérdésre válaszolva:
Nem, nem hánytorgatnám fel.
Mondjuk nekem van saját autóm, de ha nem lenne, akkor is igyekeznék magam megoldani az életemet. Ha a szülő, mikor még egészségileg normális állapotban van, folyton a felnőtt gyereke segítségét várja, az éppoly undorító a szememben, mintha a felnőtt gyereke várná, hogy ugyanúgy eltartsák, kiszolgálják a szülei, mintha tízéves lenne.
Mit tegyél?
Idegek kérdése.
Az a gyanúm, hogy te ha akarnád, akkor sem tudnád elengedni a füled mellett anyukád szövegelését. Te csak akkor tudnál megnyugodni, ha visszafizetnéd ezt a 100e Ft-ot, ahogyan szinte mindenki javasolta. Úgyhogy valószínűleg ez volna a megoldás számodra.
Viszont én pl. másmilyen vagyok. Nem fizetném vissza, nem hagynám magam ugráltatni, elengedném a fülem mellett a szövegelését, és a legkevésbé sem lenne bűntudatom. De ehhez sajátos lelki alkat kell. :-)
Igen, valószínűleg azért fizetett bele, hogy utána a szememre tudja hányni. Anno nagymamám mondta, hogy ne fogadjam el tőle, mert ez lesz belőle, de annyira erőlködött anyám, hogy névnapi ajándék gyanánt fizet bele. Valahol nekem is volt egy ilyen gondolatom, hogy hátsószándék van benne, de elhessegettem, mondom névnapi ajándéknak szánta. Utána kezdődött, hogy a munkahelyemről rángatott el ide-oda, mert nem volt kedve buszozni.
Volt egyszer olyan is, hogy, mint utóbb kiderült, az aksimról le volt csúszva valami kábel, és egy pillanatra leállt a kocsi egy párszor, olyankor elment a rádió és rántott egyet a kocsi, de utána működött ugyanúgy. Mentünk mamámékhoz, rá szóltam, hogy legyen kedves bekötni magát (soha nem köti be magát), mert ha nagyobbat ránt a kocsi, ne üsse meg magát. Jött egy ilyen komment, hogy "ezért nem szeretem én ezt a szr kocsit". Amint városon kívülre értünk, ki is csatolta a biztonsági övet... Ennél az elszólásnál majdnem mondtam, hogy lehet jönni busszal is, de nem tudom, miért fogtam magamat vissza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!