Szerintetek az hogy valaki akar-e saját gyereket vagy sem jó mércéje annak, hogy az otthonról hozott minta milyen? Hogy jó szülei voltak, összetartó családból jön, vagy épp ellenkezőleg, sok rosszat látott, vitát, válást, elhanyagolást élt meg?

Ez társadalmi dolog is.

Ilyen téren két jelentős inger éri az embert: csok, otthonteremtés.

A másik pedig a gyermektelenség. Ne szűlj gyereket, mert így is túlnépesedés van (arról mondjjk nem szólnak, hogy nem Európa ahol ezzel kéne kampányolni). Ne szülj, vagy csak egyet, mert környezetkárosító. Ne szülj, mert most menő.

Amúgy meglepően sok kérdésnél magyarázzák a túlnépesedéssel azt, hogy miért nem lesz gyereke.

12es férfi vagyok, de ne zavarjon.

13

"Amúgy meglepően sok kérdésnél magyarázzák a túlnépesedéssel azt, hogy miért nem lesz gyereke."

Igen, ami vicces is. A feketék, arabok, romák nem foglalkoznak vele, sőt ugyanezek az emberek támogatják őket. Mert a legtöbb ilyen gondolkodású liberális.

Vissza 12höz

"pont lényegtelen a bolygó szempontjából"

Nem lényegtelen. Mert a fehér ember többnyire ésszel szaporodik, de mindegy is, hiába magyarázom.

"a legnagyobb ökológiai lábnyoma, vagyis a legtöbb kárt okozó pont a jóléti társadalomban élő fehér ember."

Ez megint csak hazugság. A legnagyobb műanyaggal történő környezetszennyezés pl Kenyában van. A második legnagyobb üvegház hatású gáz kibocsátásáért pedig egy ázsiai ország felel :)

Pont hogy az újrahasznosítással szinte kizárólag a jóléti országokban foglalkoznak. Azóta, amióta jólétiek lettek.

Én jó, összetartó családban nőttem fel, de 14 éves korom körültől tudom, hogy nem akarok gyereket.

Szeretem a gyerekeket max. 3-4 órán keresztül, de utána örülök, hogy hazajöhetek, ahol csend vár és nyugi. :) Ez nem fog változni, és mindent megteszek, hogy véletlenül se essek teherbe.

Nyitókérdésre:

Van szerepe benne, de hogy ki akar gyereket és ki nem, az sok tényezős dolog, ezért ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Egy példa: ismerek egy családot, ahol van két ikertestvér. Egypetéjű ikrek és nők, családszerető, harmonikus környezetből. Együtt végezték a tanárképző főiskolát is, magyar-testnevelés szakon. Kalandvágyók voltak, ezért cirkuszi artisták lettek. Láttam fellépésüket, csodálatos dolgokra képesek. Aztán egyikük pár év múlva kiszállt ebből: férjhez ment és gyereket szült. Férje nem cirkuszi ember, így ő ebből véglegesen kiszállt, nyilván tanítani fog, ha a gyereke nagyobb lesz. A másik bent maradt, és színpadi partnerével került párkapcsolatba. A férfi jóval idősebb nála. Valószínűleg ebből a kapcsolatból nem lesz gyerek - és a kapcsolat valószínűleg nagyon tartós lesz.

Mit lehet erre mondani? Mindegyiknek tetszett az a világ, amelyikben dolgoztak, de egyiküknek a gyerek és a hagyományos család iránti vágy fontosabb volt, a másik inkább a hivatásában akarja kiélni magát. Egyébként ő is imádja tesója kisbabáját. Nem vagyunk egyformák, így kerek a világ.

A szomszéd 2 gyerekét, meg az unokatesómat is annyit kellett pesztrálnom, mikor kisebb voltam, hogy egyszerűen elegem lett a kölykökből.

Mikor 12 évesen odadobják neked a 4-5-6 éveseket állandóan, hát az fantasztikus érzés. Na nekem azóta nem kell gyerek. 23/F

Nem. Az illető saját preferenciájának a mércéje, az pedig millió dolog együttes függvénye. Kb mint aki kutyát nem akar. Lehet hogy tényleg megharapta egy kiskorában és fél tőlük, de lehet hogy egyszerűen csak rühelli a kutyákat.

Nem kell mindenbe mögöttes pszichés okot beképzelni

Nagyon kedves, szerető, összetartó családban nőttem fel, válás, civakodas, nélkülözés nélkül.

Ettől függetlenül nem szeretem a gyerekeket és szeretek független lenni a párommal. Imádunk utazni, szeretem a munkám, nem szeretnék évekre kiesni belőle. Szeretek önző lenni, magamra költeni stb. Ez van. Nem vagyunk egyformák.