Nagyszülők akiknek kicsi(0-4 éves) unokája van?

4#

Ne haragudj én ezen nagyon megrökönyödöm.

Ugyan miért kellett volna anyósodnak körbe ugrálnia csak azért mert szültél?

Én a saját anyámtól nem vártam el és nem is engedtem, nem, hogy anyósnak.

Van egy férjem, neki és önmagamnak szűltem. A gondjainkat, de úgy mindent mi olsunk meg, mert mi vagyunk egy önálló család, így pl a 3 komplikált császárom után is férjem segített,és nem derrogál neki a háztartás a gyerekei ellátás se a főzés sem. 🤷‍♀️

"Kérte a lányáékat hogy ne minden héten többször vigyék az unokát, mert fáradt, neki is jó lenne pihenni, a férjével lenni, esetleg elutazni hétvégén, de nem lehet, mert akkor el van hordva mindennek hogy ennyit nem képes segíteni."

Egy 50 plusszos embernek már régen meg kellett volna tanulnia, hogy kiálljon magáért. Ha nem vállalja a gyereket, akkor mondja ki egyenesen, nem kell finomkodni. Ha ezen a szülők megsértődnek, le van tojva. Nehogy már a lekvár tegye el a nagymamát, itt a nagyszülők tesznek szívességet.

"Szülők dolgoztak muszáj volt…"

Ja, csak akkor a nők elmentek 55 éves korban vagy előbb nyugdíjba, volt idejük. Most meg 65 éves korukig dolgoznak. Nehogy már minden hétvégén odavigyék a gyereket. Lehet fogadni béby szittert.

33-as

Tisztában vagy azzal, hogy ha egy nagymama "kiáll magáért" és nemet mond, hogy annak mik a következményei?

Sajnos a nagymamák többsége fél attól, hogy nem láthatja majd az unokát, pedig a szülőknek is lenne félnivalójuk, mert ha nem olyan gyakran mint ők akarják, de azért a nagyszülők vigyáznának a gyerekre.

De sok szülőnek akkor az egója, hogy inkább eltiltja a gyereket a nagyszülőtől, de akkor is az legyen amit ő akar.

Így sok-sok nagyszülő a saját lányának, menyének a rabszolgája lesz.

Kérdező: te most egy speciális, családi szituáció alapján akarsz általánosítani.

Most az, hogy a nagynénédnek ez terhes, az nem jelenti azt hogy minden nagyszülő így éli meg. Az hogy az unokatesód nem segít a saját anyjának vagy ráakaszkodik, kihasználja, az nem jelenti azt, hogy máshol is ez van.

Ellenben az én családról alkotott felfogásomban benne van az, hogy segítjük egymást. Kölcsönösen. Én is segítek a szüleimnek ha kell és ők is segítenek a gyerek körül. És senki nem érzi kihasználva magát.

Írtok itt többen ledolgozásról és adok-kapok megközelítésről.

Oké, a nagyszülő cselekvőképes, nem is ez a kérdés.

De mondjuk nem akaszkodott rá a felnőtt gyerekeire az a betegtársam sem, akivel a szemészeti szakrendelőben ültünk, neki retina leválása volt. Mert szemműtét után hat hétig nem emelhet (5 kilónál többet), ő viszont családi házban nem boldogult másképp (férje pár hónapja halt meg, szóval segítsége nem volt, nagy házat eladni sem tudta még). Kérdezte ott egyik nő a váróban, hogy "és család van?" Mondta a hatvanas hölgy, hogy igen, menyem babázik, fiamnak meg egy multi kiszívja a lelkét is.

Na de azért egy betegségnél k......rrvára össze kellene segíteni.

Akkor azért ledöbbentem (nekem elmúlt, már el is felejtettem, hogy műtötték, neki pedig maradandó lett:((((((

És pl. mit lehetne segíteni, mondjuk ha elesik, elviszik a dokihoz, ha rosszul van, kiváltják a gyógyszerét, szerintem ilyen vészhelyzeti dolgokra gondolt a kérdező. Nem napi szintű pátyolgatásra nyilván.