Milyen gyakran ölelekeztek egymással a családban?

Anya vagyok, a 11 éves kisfiammal naponta, többször is, de a reggeli felkelés és az esti búcsúzás fix.

Remélem, még egy darabig így marad.

Sajnos gyerekszerepben már soha, mert a szüleim rég meghaltak, de ugyanebben nőttem fel.

Huszonéves koromban mentek el a szüleim, de addig, amíg éltek és hazalátogattam, természetes dolog volt.

Szerintem fontos a szeretet ilyen módon való kifejezése is, a testi érintés.

Az ölelés mellett ha az jártunkban-keltünkben egy puszi, hajsimogatás, csikizés vagy egy barack... az tk mindegy, csak jóérzésből legyen.

Sosem voltam ölelkezős, rühelltem egyszerűen. Mégis minsig nagyszülők erőltették főleg.

Aztán anyámra jött rá ez a "jajj hagy öleljelek már meg" dolog. Tudja, hogy utálom, rühellem. Főleg, hogy a kapcsolatunk sem az igazi eltávolodtunk rég.

Ami vicces az, hogy alapvetően a baráti körömben, ismerősi körömben sokkal természetesebben jön és jóleső tud lenni egy ölelés. Ott sem nagyon csináljuk, de mégis jól esik.

A vicces az, hogy az egyik haverom szülei a világ legnagyobb természetességével teszik ezt, simán megölelnek engem is ha találkozunk, puszi-kézfogás. És egyszerűen jóleső természetes érzés.

Anyám mindig ellökött, látványosan undorodott az öleléstől...a férfi hímvessző nyalogatása már nem volt olyan gusztustalan, mint a lánya ölelése 👌🙃

25/N