Mit tegyek ebben a helyzetben?

Egy kicsi faluban élek, és a végzettségemnek megfelelő szakmát nem találtam a közelben, emiatt másik megyébe mentem dolgozni. A covid miatt el kellett jönnöm (hotel munka), és azóta itthon lakom édesanyámmal. Ő sajnos sosem tudja beosztani a pénzét, én pedig most nem dolgozom. Amim volt, a jogosítványom megszerzésére szerettem volna fordítani, viszont anyu megtalálta az elrakott pénzt (fogalmam sincs mit keresett a párom/ő külföldön dolgozik, hétvégente jön haza, néha itt vagyunk, néha a szüleinél, nincs még közös otthonunk/ zoknis fiókjában.) Kért a pénzből. Hiába magyaráztam, hogy nem azért van, hogy belenyúljunk, addig addig zsarolt érzelmileg, míg nem adtam. Ő nem tudja általában beosztani a pénzét, sok az adóssága is sajnos, és tényleg nem sok a fizetése... de azt hiszem elégnek kell lennie, még úgy is, hogy napi háromszor eszem itthon. Én most nem dolgozom, mert ahogy az elején írtam, nem tudok itt a közelben munkát találni, azonban addig, amíg nincs meg a jogosítványom, nem tudok elmenni sem. Sajnos pórul jártam másik városban az első oktatómmal, a mostani csodálatos, szeretném vele befejezni, körülbelül 15 órám van vissza, de nagyon ritkán tudok menni, heti 1 vagy két alkalommal.

Édesanyámat nem tudom megkérni, hogy legyen türelemmel, és bírja ki ezt a remélhetőleg 2 hónapot, augusztusig, míg befejezem a vezetést... Mit tegyek? Nagyon régóta tart ez, de amikor dolgoztam és tudtam neki pénzt adni, jobban kijöttünk. Úgy érzem, most hogy szükségem lenne rá, nem támogat (nem anyagilag, már amennyire mondhatom ezt úgy hogy itthon lakom egy ideje.) Nagyon rosszul érzem magam, úgy érzem ha sokáig itthon maradok, megőrülök, de ha elkéri a pénzem, sokáig itthon kell maradnom, mert nem lesz a vezetésre... Körforgás.

23/L