Ha nem szülök neki unokát, kár volt megszüljön mert haszontalan vagyok???
Én 31 éves nő vagyok, a párom 27, van egy közös lakásunk, mindketten jó munkahelyen vagyunk, nincsenek anyagi gondjaink, teljesen átlagosan élünk.
Viszont úgy találtunk egymásra hogy egyikünk sem szeretne gyereket, és a véleményünk azóta sem változott, és nem is fog. Nem utáljuk őket, a rokonok kislányával is szívesen foglalkozunk, játszunk, de sajátot nem szeretnénk
És anyám ezt nem képes elfogadni, ő amúgy 61 éves
eleinte csak gyakran utalgatott rá hogy mikor lesz unoka, mi egy pár évig nem mertük neki elmondani hogy mi az ábra, gondoltuk rájön magától is és tiszteletben tartja, de ez nem így történt.
És most hogy megtudta a mi álláspontunkat ezt nem képes elfogadni, és úgy viselkedik mintha az ellensége lennék, haszontalan semmirekellő, önző dög, ilyen jelzőkkel illet, meg hogy ezért kár volt felnevelni...
Tudom hogy máshol is előfordult már ilyen, van köztetek esetleg aki szintén hasonló helyzetben volt?
Végül lett megoldás rá vagy innentől már nem lesz olyan a viszonyom anyámmal mint előtte???
Ja és ő keresztény nevelést kapott, templomba jár így élte egész életét, viszont én ezekben sem hiszek, pedig próbált így nevelni, ez is egy nagy szívfájdalma neki hogy én majd elkárhozok ha nem hiszek Jézusban meg az efféle mesékben
"ha nem szülsz anyádnak unokát, akkor őt megfosztod ettől az ösztönkiéléstől."
1. Óriási tévedés. Nem a saját szülőnknek kell unokát szülni, hanem a gyerekünkének, azaz magunknak gyereket.
2. Kiélhette már ezt az állítólagos ösztönt a kérdezőn, amúgy se ő nevelné fel az unokáját.
Folytatom :)
"ha nem szülsz anyádnak unokát, akkor őt megfosztod ettől az ösztönkiéléstől."
1. Óriási tévedés. Nem a saját szülőnknek kell unokát szülni, hanem a gyerekünkének, azaz magunknak gyereket.
2. Kiélhette már ezt az állítólagos ösztönt a kérdezőn, amúgy se ő nevelné fel az unokáját.
3. "a férfiak legalább annyira vágynak gyerekre, mint általában a nők"
De itt most nem az általában-ról van szó. A kérdezőék nem akarnak. Tartsd tiszteletben!
4. "éppen a gyerek hiánya miatt megy tönkre egy idő után"
Az a kapcsolat rég nem nevezhető párkapcsolatnak, amit csak a közös gyerek tart össze.
Na, nekem anyósom ugyanilyen indított némber, mint anyád.
Felfoghatatlan számomra, hogy hogyan képes valaki a saját gyerekére ilyen jelzőket kiabálni, pusztán amiatt, mert az nem akar szülni. Beteg. Tehát szerinte te vagy az önző, miközben ő maga téged haszontalan, semmirekellő dögnek tart, akit kar volt felnevelni. Hát ne haragudj, de tudod ki állna szóba egy ilyen emberrel ezek után.
Mi sem beszélünk már jó ideje anyóssal, férjem max nagy ritkán, pár havonta beszél vele telefonon, én még azt se. Nálunk is kb ugyanez volt, anyós majdnem a kardjával dőlt, mikor megtudta, hogy eszem ágában nincs szülni és bizony a fia sem akar egy életre szóló kötelezettséget a nyakába venni. Számtalanszor lett neki szólva, hogy hanyagolja a témát és fogadja el a tényt, hogy tőlünk nem lesz unokája, mert ezen úgy sem fog tudni változtatni, minél előbb elfogadja, annál jobb lesz neki is, de semmi. Majd miután egyre sértőbben és durvábban hozta fel a témát, akkor betelt a pohár nálam is és úgy el küldtem a jó büdös fenébe, hogy pislogni sem tudott. Azóta nem beszéltem vele és nem is fogok. Francnak van szüksége ilyen undorító emberre, aki trágár jelzőkkel illett és folyton sérteget, amiért nem az ő kis elképzelése szerint élsz.
Én az ilyet nem nevezném anyának, aki az általad felsorolt jelzőkkel dobálózik, amiért a lánya nem fog szülni. Szégyellhetné magát! Es akkor ő nagy keresztény, vállasos ember, pfff…🤢 Mond neki, hogy
Ha nem szülök neki unokát, kár volt megszüljön mert haszontalan vagyok???
szerintem ponotsan tudod erre a választ, hogy nem nem vagy haszontalan mivel a drágalátos anyukád az önző...oké hogy szült téged de nem kötelezhet el arra téged is hogy te is szülj és nevelj fel NEKI unokát úgy hogy nem kívánt lenne nálatok. Az ilyen anyát sajnos kerülni kell és bármikor ezzel nyaggadt ignorálni addig amíg be nem látja hogy nem ér semmit azzal hogy ezzel mártírkodik...
A négyesnek:
Jaj ez a gerontofil világnézet annyira taszító de tényleg, hogy most nem igaz hogy azért mert a nagymamának van egy ösztöne (ami egyébként nem is egy létező ösztön de mindegy) majd így a kérdező szüljön magának egy gyereket meg a párjának úgyhogy nem is szeretnének csak ezért, meg így tartsák el, neveljék fel 20 évig, mondjanak le a közös terveikről és az értékeikről, hogy a nagymama mit tudom én ha úgy dönt akkor kéthetente 10 percre lássa az unokáját és valószínűleg akkor se legyen sokkal elviselhetőbb a stílusa vagy neagyisten ráun az unokára aztán mondjuk három éves korában azt mondja hogy “hát jó, Szilvikém nem vagyok rátok kíváncsi, sziasztok.”
Pláne nem reális a nagymama ösztönvilágának szülni, mert igazából a szüléssel nem oldódna meg, utána ugyanúgy egy ilyen házsártos vénasszony lenne, aki beleszólna a lánya gyereknevelésébe, hogy mit csináljon a kisbabával és igazából még inkább magára szabadítanák a poklot. Az egész család meg a kérdező kapcsolata is megsínylené ezt az egészet mert akkor már tényleg nem tudnák a nagymamát levakarni magukról.
Miért nem érted meg te szerencse csomag, hogy nem azzal van a baj, hogy a nagymama unokát szeretne, hanem hogy amilyen stílusban beszél a saját lányával. Ráadásul, hogy keresztény emberként teszi mindezt. Vagy szerinted ez így a keresztény értékrenddel összepárosítható, hogy úgy beszél a lánnyal ahogy más a kutyájával nem tenné, vagy vagy ezt hogy gondolod?
Bár nyilván a kommentedből is leszűrhető, hogy egy szemellenzős, elbutult nyugger vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!