Miért hívnak itthon haszontalannak, mikor mindenbe besegítek?

Meg is válaszoltad magadnak a kérdést: "...föleg akkor, mikor a szabadidömet a számitógép elött töltöm."

Főleg az idősebb generáció ilyen. Nekik lényegtelen, hogy szombaton reggeltől estig takarítottál, főztél, mostál, vasaltál, rendberaktad a kertet, lenyírtad a füvet. Ha vasárnap reggeltől estig a gép előtt ülsz, akkor haszontalannak titulálnak. Ez ellen semmit sem fogsz tudni tenni.

Nálunk dettó ez volt a helyzet, de én már dolgoztam. Fizettem mindennek a felét, emellett én takarítottam mind a 4 szobát, mostam, vasaltam, mosogattam, kertet rendbetettem, stb..az egyetlen munka amit nekik kellett csinálni, az a főzés volt, a világon minden mást én csináltam. Ennek ellenére folyamatosan lustának, trehánynak neveztek. Egyszer annyira meguntam, hogy egyszerűen semmit a világon nem csináltam meg. 2 hónap után én takarítottam ki a WC-t először, úgy állt bent a mocsok, mivel én nem csináltam, hát más sem csinálta....

Azóta a kis sztrájk óta egyszer sem szóltak be:)

Na igen, ez meg a masik veglet. Egy rendes fiatal aki segit, beszall a rezsibe, stb, ot haszontalannak titulaljak, a masik meg harmincevesen is otthon hever, nem csinal semmit, de ki van nyalva a feneke.

En leulnek targyalni, hogy egyezzunk meg ki mit csinal, mi a beosztas, aztan ha azt mar megcsinaltam, akkor mutatnek a megallapodasra, hogy a rameso resz kesz van, innentol hagyjanak pihenni.

Itthon is ugyanez van... Amikor erre elkezdem felsorolni, hogy ezt meg ezt csináltam, az a reakció, hogy „És akkor vörös szőnyeget gurítsak eléd?”

Szinte mindent megcsinálok, azon kívül semmit, ezért semmit nem csinálok... Kikezdhetetlen logika...

Nagyon röviden azért, mert a szüleid idióták. És én is megkaptam ezt nagyon sokáig. Főleg apától. Nem azt a szakot tanultam tovább, amit apa szeretett volna, ráadásul évet csúsztam is az egyetemen. Persze megvolt az eredménye annak, hogy azt tanultam, amit szívesen csinálok, mert a mostani kezdőfizetésem bruttó 350.000 Ft, havi nettó 30.000 Ft cafeteriával. Azóta persze teljesen felfordult a világ odahaza, nem csesztetnek ilyen hülyeségek miatt, nem piszkálnak semmivel, hanem értelmes felnőtt ember módjára bánnak velem.

Persze azt sikerült elérniük, hogy nem szívesen járok haza és olyan szintű önbizalomhiányom lett, hogy a lányoknál sem merek kezdeményezni miatta, mondván kinek kellene egy olyan semmirekellő, haszontalan "férfi", mint amilyen állítólag én vagyok. És értem én, hogy ez nem így van, ha mélyen legbelül nem így gondolom...

Én úgy hiszem, a probléma forrása az, hogy még nem látják azt a szüleid, hogy te meg tudsz élni abból, amit tanulsz. De ba...meg, ez sem adhat nekik erre a viselkedésre okot. Ki tudja, lehet olyan helyzetben vagy, mint én voltam, hogy egész héten magadra sincs elég időd, nemhogy arra, hogy munkát vállalj egyetem mellett...

23/F