Megmondjam az anyámnak, hogy szerintem nem kéne megtartania a gyereket ilyen körülmények mellett?
43 éves, a férjével nem jó a házassága.
Régen hetente többször a fejemhez vágta, hogy ő miattam van vele, mert én mennyibe vagyok és ezt az életszínvonalat, ahogy élünk, nem bírná egyedül megteremteni. Ez igaz, aláírom. Mert pl. régen is sokat utaztunk, nem állami iskolába jártam soha, anyámnak is olyan igényei voltak, amikhez magasan a magyar átlag kereset kell és ő nem dolgozott soha a gimis nyári diákmunkáit leszámítva.
Az apám a válásuk után sokat nem foglalkozott velem, rá a gyerektartáson kívül anyagilag nem számíthatott az anyám. Apám elköltözése után fél évvel anya már újra feleség volt.
Nekem a nevelőapámmal nincsen problémám, velem mindig rendes volt, fizetett mindent az első szóra, de anyámmal egy nagy veszekedés az egész házasságuk. Az anyám a legapróbb dolog miatt robban, olyankor fenyegeti, kiabál, de volt már, hogy szétverte húsklopfolóval a laptopját, vagy a 3 hónapos, halálosan féltett új kocsiját összevissza karcolta kulccsal. Vagy nyaraláson összevesztek, anyám fogta magát és hazajött, minket meg ott hagyott.
20 éve együtt vannak, rengeteg mindent megbocsátottak a másiknak, mert ezeken kívül voltak megcsalások, szétköltözések is (legutóbbi tavaly ősszel). Így azt nem hiszem, hogy elválnának, meg régen is ha mondtam anyának, hogyha ennyire rossz neki (mindig nekem panaszkodott), akkor váljon el. Nem, ő nem akar, mert egyszer elválni még rendben van, de ő még egyszer azt nem csinálja végig, meg ennyi idősen hol ismerkedjen komoly kapcsolatra?!
A nevelőapámnak nincs gyereke, nem is akart soha. Most is azt mondta, mikor anya elmondta neki, hogy terhes, hogy neki mindegy, hogy mit csinál, de őt este, ha hazajön, ne kezdje el piszkálni a gyerekkel, mert neki a munkája mellett nincsen arra kapacitása, hogy még itthon is "dolgozzon" és ellásson egy csecsemőt.
Nem csak az életkora miatt nem kéne anyámnak újra szülnie, hanem mert idegileg elég labilis, otthon folyamatosak a viták. Én 1-2 hétvégére megyek haza havonta, olyankor röhögök egy jót rajtuk, vagy ha megunom, felmegyek a szobámba. De ebben felnőni újra nem akarnék. Nekem a nagyszüleim jelentették régen a menedéket, minden péntek délutántól vasárnap estig/hétfő reggelig náluk voltam gyerekként. Viszont már ők is idősebbek, vannak egészségügyi gondjaik is, így nem tudnának annyit segíteni anyának, mint amikor én voltam gyerek.
" ilyenekre nem vállalkozik, hogy éjszaka felkel majd, vagy hétvégén hajnalban ő szórakoztatja. "
Az édeskevés, hogy örül neki úgy, hogy csak a pénzt viszi, de amúgy meg kitüntetést várna, ha kicserélne egy pelenkát. Mi az, hogy nem vállalkozik? Ez nem így működik, ha vállalja a gyereket, akkor vállal vele MINDENT. Az apa nem másodlagos szülő a magyar tévképzettel ellentétben, neki is ugyanannyira kötelessége foglalkozni vele, mint az anyának. 10 órás műszak után, betegen és az éjszaka közepén, és még hétvégén (!) is. Erről szól a szülőség, hogy nem a saját kényelmét és igényeit helyezi az előtérbe, lepasszolva a gondoskodási melót annak, aki megszülte.
Elhiszem, hogy a labilis anyához képest a mostohaapád egy normális alternatívának tűnik, de az elmondásod alapján nem lenne jó apa egyáltalán.
Idegileg elég labilis??? Közveszélyes elmebeteg!
Ne haragudj, kérdező, de az ilyen embereknek élni sem lenne szabad! Nem hogy szaporodni...Rossz vége lesz ennek, de nagyon...viszont te hiába mondasz bármit, szerintem már csak dacból is megtartaná a gyereket.
Az a szomorú, hogy anyádnak ilyet mondani kell, mert ennyi idősen csak ennyi esze van, hogy ilyen körülmények közé gyereket szül.
Gondolod, hogy érdekelni fogja, amit mondasz neki?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!