Ezek után jogos, ha anyámat kirúgom a házból / eladom felőle a házat?

40. Az egy dolog, de teljesen a sorsára hagyni... Nem tudom, nekem rosszérzésem lenne emiatt.

42. Hát nyilván egy alkoholista nem fogja bevallani, hogy beteg.

Most én itt nem akarok védeni senkit, de én azt látom, hogy az emberekkel az a baj, ha tudják valakiről, hogy részeg, automatikusan undorodnak tőle. Azt persze senki nem próbálja meg megérteni, hogy az illető hogyan kerülhetett oda, ahova. Persze, ez nem mentség, végül is a ti életetek, én aztán magasről lesz*rom, hogy mit csináltok a nővel, de ha csak egy olyan ember lenne, aki őszintén érdeklődik iránta, az érzései iránt, akiben megbízhat, rá hallgatna. Az alkoholisták általában magányosak, veszítettek valamit az életből, és mivel senkit nem is érdekelnek, nem látnak más megoldást, csak inni. Függők, de hát nyilván nem fogják ezt beismerni. Menekülnek a fájdalmas valóság elől, és mivel senki nem érti meg őket, csak még rosszabbul érzik magukat. Tulajdonképpen ja, ha a közelünkben van egy ilyen ember, és nem kommunikálunk vele megértően, akkor mi is hozzásegítünk ahhoz, hogy lejjebb lökjük a szakadékba. Persze, a szidás az megy, "büdös, részeges disznó, a saját hibádból jutottál ide", de őszintén? Ki szereti ezt hallani? És ki, az aki még szóba áll egy olyan emberrel, aki szembesíti azzal, hogy milyen nyomorult élete van? Nem azt mondom, hogy akit pl. folyamatosan ver a részeg apja, ő simogassa meg ezért, nem kell. De minden alkoholistát sem kell ez alapján megítélni. Nem is értem, hogyan várják el az emberek egy betegtől, hogy csak úgy pikk-pakk meggyógyuljon magától. Ez nem így működik, mert segítség nélkül nem megy neki. Tudom, nem ez volt a kérdés, csak leírtam, hogy én mit gondolok erről, és a kérdésre a válaszom az, hogy én nem tenném ezt vele. Valahogy csak segítenék rajta, ha mással nem, mindennap meghallgatnám, elbeszélgetnék vele, türelemmel. Idővel lehet, hogy a szép lassan, fokozatosan a piáról is leszoktatnám. Ha lesznek olyan dolgok az életében, amit őszintén értékelhet (pl. kirándulás), akkor lassan el fogja felejteni azt a sok sz*rt, ami az évek során történt vele. Ha meg nem, akkor is elfér mellettem, max kap egy olyan részt a házból, ami csak az övé, és úgy rendezkedik ott be, ahogy akar. És igen, megérdemelné, mert az anyám, a családom része, akármilyen ember lett belőle.

#43 akkor mégis mit kéne kezdeni vele? erőszakkal nem lehet elvitetni, elvonóra nem lehet kényszeríteni

Szerintem nyugodtan tedd ki, ha sikerült kivásárolnotok az ő részét, jogilag jogod van hozzá. Helyedben már csomagolnám is a cuccait, "erőszakkal" is kizavarnám az ilyet, amíg nincs otthon szereltetnék új lakatot az ajtóra, kapura, hogy ne mérgezze az életeteket. Mondjuk, ha esetleg illegálisan is tennéd ki, mocsárrészegen nem hiszem, hogy lenne annyi ereje/esze, hogy elmenjen pereskedni.