“Ne adj fel a gyerekeidért semmit, mert hálátlanok”. Mi a véleményetek erről?
A szituáció, amiben felmerült, feltételezem az volt, amikor apám és az unokatestvére arról beszéltek, hogy mit csinálnak akkor, ha a szülő hosszútávú tervei ütköznek a gyerek hozzáállásával. Bizonyos okok miatt apámmal ide jutott el a kapcsolatunk, nem hajlandó kompromisszumot kötni, a legfontosabb kérdésekre a választ nem indokolja meg normálisan. A múlttal takarózik és mutogat újjal a bűnösökre.
Mi a véleményetek erről, hogy ez a mondat elhagyta apám száját nekem célozva? Nem tudom, mennyit számít, hogy 16 éves vagyok, anyámmal élek. A kapcsolatunkat akartuk helyrehozni egymással, elég sikertelenül.
válasza:
válasza:Nnaaa szóval.
Szerintem itt az a legnagyobb gond,hogy Te tetszelegsz az áldozatkörben.
Igen,ez így van, mégha nem is tetszik, hogy kimondom.
Az a probléma,hogy nem csak a Te valagad van kinyalva,hanem Apád új életet kezdett, egy másik nővel.
Igen, tudod 40 egynéhány évesen általában már van az embernek egy vagy két gyereke, akiket általában magukkal visznek egy új kapcsolatba.
Ne féltékenykedj, vagy ne sajátítsd ki apádat, mert épp eléggé töri a fejét szerintem, hogy hogyan tudjon megfelelni neked is, és az új családjának is.
Ha meg nem szereted , ritkítsd a talikat.
De nem éri meg ez a herce-hurca, hogy megkeserítsd a saját életedet is.
Tudom mit érzel,mert én is átmentem hasonlón, elváltak a szüleim,és hirtelen annyi "tesóm" lett, hogy ihaj.
Szóval nyugi.Majd alakul.
Néhány helyen nem nagyon tudom hova tenni az állitásaidat :D mire féltékenykedjek? Ha féltékenykednék, akkor azt akarnám, hogy az időt, amit az új családjára fordít, azt fordítsa rám.
Szeretem, ahogy ő is szeret engem..persze, megértem, hogy mind a 40 hozzászólást nem akartad átnézni, de kérlek, ha már a kommentekben kifejtett dolgaimhoz szólsz, akkor olvasd is el őket.
Az biztos, hogy ebben az élethelyzetemben nem éri meg a hercehurca, mert egyrészről felnőttként kellene viselkednem, másrészről meg gyereknek vagyok kezelve, valahogy én nem tudom ebben megtalalni az egyensúlyt.
Áldozatnak állítom be magam..hát persze, hogy az én szemszögemből fogom leírni a helyzetet, az én problémáimat írom le, szükségszerűen írtam a szüleimről is egy cseppet, hogy szemléltessem, hogy a szememben egyikük sem jobb, mint a másik, csak történetesen anyámmal élek.
Nagyon a gyerekekre fókuszálsz..de a gyerekek nem perdöntőek. Persze, leírtam, hogy nem a szívem csücskei, de azt te is érzed, hogy az nem működőképes, hogy a gyerekekkel jópofizom, anyut meg ahogy lehet, kerülöm. Ez kivitelezhetetlen azzal ellenben, amit én kérek apámtól.
Ki van nyalva a valagam..hát nézd, azért elég durvákat mondott ám apám nekem :D hogy azoktól a gyerekektől több szeretetet kap, meg miegymás, kellemesen érzékeltette velem, hogy mar szinte többre tartja őket, lehet így akar ösztönözni, hogy küzdjek apámért, nem tudom..egyik pillanatban a halal f.szára elküld, a másikban meg hiányzol drágám, remélem kitisztul a gondolkodásod, stbstb...csak azt nem teszi hozzá, hogy azok a gyerekek csak a jót látták tőle :D meg amúgy már tőlük is volt visszajelzés, hogy nem bírják apámat, meg is értem, csak én ezt nem akarom csinálni, mert kötelez a vérem. Egy apám van, nem akarom elveszíteni.
Azt hiszem mindenre válaszoltam.
válasza: válasza:Anyukád azért kérdezte annyira a véleményedet az új barátja miatt, mert nálatok aludt mivel velr élsz. Gondolom nem köktöztette volna oda ha nem akarod. Apukád nője viszont nem éjszakázott nálatok gondolom, hülyén nézett volna ki. Teljesen más szitu. De igazából egyik szülőnek sem kell engedélyt kérnie tóled hogy továbblépjen. És nem utálatsz valakit amíg még nem is találkoztál vele. Alapból ha szereted apádat legalább egyszer találkozhattál volna a választottjával, mivel ez neki fontos.
Apádat sem értem, simán találkozhatnátok valami semleges helyen, időt hagyni neked. Anyukád zsarolás is durva. Itt szerintem senki sem normális, mert mindenki áldozatként tekint magára,és letojja a másikat.
Ha elköltözöl, érettebb leszel és lecsitulnak a kedélyek máshogy fogsz látni dolgokat. Mert most mindenki a másikra mutogat.
válasza:Kedves kérdező,azért vagy gyerekként kezelve, mert még az is vagy.
A másik, gondolkodj el azon, miért mondta azt ki az apád, hogy az "idegen" gyerekektől több szeretetet kap. Valószínűleg azért, mert így is van.
Engem is jobban szeretett a nevelőapám, mint a saját gyerekét. És én is jobban szerettem Őt, mint a saját apámat.
Úgyhogy ahhoz, hogy felnőttként tekintsenek rád,első körben úgy is kellene viselkedni, nem mint egy 10 évesnek.
Üdv:#52.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!