Miért kell még ezért is számon kérnie az anyámnak? Miért nem mindegy, hogy mire költök a félretett pénzemből?18

Tegnap nálunk a suliban nem volt tanítás, így beszerveztem magamnak aznapra valami elintéznivalót. Amikor elmentem otthonról egyedül voltam otthon, és én érkeztem haza leghamarabb. Emiatt nyilván én zártam és nyitottam. És ahogy a táskába nyúlkáltam, nem vettem észre, hogy kiesett egy régi árcédula. Anyám meg jön haza, meglátja a kis cetlit, jön be hozzám a szobába és nagy kiakadva megkérdezi, hogy mi került 360 forintba abban az üzletben. (Nem tudom leírhatom-e a nevét :D. A lényeg az, hogy amióta digitális oktatás van, nem járok sehova szinte, helyben meg nincs olyan üzlet, mint ami a címkén volt.) Én meg csak így lesek, hogy mit kell ezen így kibukni, de szerencsére emlékeztem, hogy a karácsonyi ajándékok egyrészét novemberben szereztem be, és a csomagolásokat meg ilyeneket abban a táskámban hagytam, hogy meglepetés maradjon, és gondolom azért maradt benn egy pici cédula. És hát emlékeztem, hogy az talán egy hógömbé volt, mert az egyik rokonom gyűjti a hógömböket. Aztán ezt ugye mondtam anyunak hogy hát az egy hógömb volt, és látszott, hogy nem hiszi el, de nem firtatta. Illetve de, megjegyezte, hogy nem is szóltam neki róla.

És engem már kezd kiborítani ezzel a számonkéréseivel. Konkrétan mindig ezt csinálja, ha látja, hogy mi mennyibe került, esetleg azt hiszi, hogy megvétózhatja a döntésemet. Pedig amúgy a saját félretett pénzemről van szó, aminek a nagyrésze nem tőle van. (Egyébként nem várja el, hogy beszálljak a közösbe, pláne középiskolásan, nem állunk rosszul, tehát erre nem akarok megjegyzéseket.) És észrevettem, hogy ezt az elszámoltatást csak akkor csinálja, ha látja az adott dolgot. Pl ha koliban vagyok ad heti zsebpénzt, ha azon veszek valamit akkor soha nem szól bele, nem számoltatja el velem, hogy egy héten mennyit és mire költöttem. De ha az ünnepekre kapott és egyéb félretett pénzemből(ami ugye nem tőle van többnyire) veszek valamit, akkor bármekkora összegről is van szó, ő elvárja hogy szinte engedélyt kérjek, ami szerintem rohadtul nem normális. És én furcsának tartom, hogy ha a saját pénzemet költöm, akkor miért kell beleszólnia? Mármint szerintem a legtöbb szülő nem siet kiakadva kérdezősködni, hogy mire adott ki a nagykorú gyereke 360 forintot.

Szóval három kérdésem lenne.

1. Miért kell kiakadni egy 360 forintos kiadásomon?

2. Miért nem mindegy, hogy mire költöm a saját pénzem, ha az őt semmiben nem érinti?

3. Miért csinálja ezt?

(Azért nem kérdezem tőle, mert személyes sértésnek veszi, és veszekedés lesz belőle, értelmes válaszok nélkül)