Mit mondanátok a szüleiteknek, ha ők erőltetik a házasság és gyermek témát, de ti egyiket sem szeretnétek?

Bár nem a gyerek vagy a házasság témájában csak úgy szimplán az élet minden területen közöltem már nem 1x szüleimmel, mikor belekezdtek az "én biztosan így csinálnám, nem csinálnám" szövegbe, hogy :

Nem érdekel Te hogyan csinálnád, mire vágytál, nem vágytál mert én nem Te vagyok. Innentről kezdve pedig nem kértem/kérek kioktatást /kéretlen tanácsot. Ha nem tűnt feleddig se kértem,mert eltudom dönteni mit szeretnék vagy nem szeretnék.

Ne hagyd magadat áldozat szerepben. Senkinek nincs joga elnyomni, se rokonnak, se anyukádnak. Szerintem ilyen kategóriájú dolgoknál nyíltan szembe kell menni, és kifejezni ezt, hogy már pedig ne szóljon bele. A te életed, a te döntéseid.

Sajnos láttam nem egy esetet, ahol a hasonló nyomásra lett gyerekvállalás, kb. 10000 esetből 1 van, ahol végül is örülnek végeredményképp. Olyat is láttam, ahol a gyerek fogyatékossággal született, a szülők teljesen belerokkantak, hiszen eleve nem is nagyon vágytak gyerekre, nem hogy sérültre, amire az egész életük rámegy. De ismerősök között is van, ahol a nagyszülők egy utcára laknak, orrba-szájba ígérgették, hogy ők majd pesztrálják a kicsit, hogy ne legyenek a fiatalok leterhelve. Ahogy megszületett a gyerek, az amúgy nyugdíjas nagyszülőknek hirtlen minden fontosabb volt, konkrétan párhavonta félórákra vállalták be a gyereket, maximum :D Szóval ennek sem szabad bedőlni feltétlenül.

Ha nem állsz a sarkadra, akkor lehet, hogy örökké ezzel fognak csesztetni. És vagy csak szimplán megkeserítik az életedet, vagy a végén rábeszélnek valamire, amit te nem is akarsz igazán. Egyik se jó.

Bármilyen témában:

Mondja az anyuka/rokon

Nem.

Dehát kisfiam....és megint mondja

Úgy tűnik nem voltam elég egyértelmű nem, és ezentúl nem szeretnek róla beszélni

Dehát kisfiam....és megint mondja

.... elmegyek

Hova mész?

Mint mondtam én lezártnak tekintem a témát, és most hazamegyek, ha majd neked is sikerült lezárni beszélhetünk.

Aztán felőlem ülhetnek ott 50en is a családból.

Én is így vagyok. 23/N

Mióta az eszemet tudom nem akartam se gyereket se házasodni, se semmi ilyen tipikus lányos dolgot. Najó mostmár eljutottam oda, h elgondolkozzam az örökbe fogadáson.

De rokonoknak ez a heppje!!

Már kezdem azt hinni, hogy ez a hatalmas ösztönös tiltakozásom miattuk van...

Minél jobban akarják én annál jobban ellenkezem.