Jó kapcsolatban vagyok a szüleimmel ezért velük tervezek élni 40 éves koromig hogyan tudom elkerülni az életképtelenséget és önállótlanságot így?

A szüleim is öregotthonba tették a nagyszüleimet, nem lettek beköltöztetve a házunkba, pedig lett volna idejük és helyük is rá. A nagyszüleim házát megeladták és a pénzt befektetették maguknak a szüleim.

Egyébként is egy öregotthon nem feltétlenül rossz hely ha valaki már gondozásra szorul.

Illetve nem értem hogy mi közöm lesz nekem már a szüleimhez ha külön fogunk élni, arra nem vagyok kötelezhető hogy ápoljam őket, de ha arról lenne szó hogy fizessem be őket egy röegotthonba megtenném ahogy ők is megtették az én nagyszüleimmel. Ha én rossz leszek azzal akkor a szüleim is azok voltak akkor. Bár pénzre nem lesz szükségük most is jól állnak.

Szóval én nem látom rossznak hogy anyagi előnyök miatt vagyok velük elsősorban illetve azért jól kijövünk alapjáraton és mindig én vagyok az aki enged az igazából, illetve besegítek nekik ha kell, ez kölcsönös előny.

De ezért szerintem nem elvárható hogy életem végéig ápoljam őket főleg hogy gazdagok és többet segíthetnének, így egyfajta kiegyezésként amig velük élek alkalmazkodom meg segítek de utána nem lesz több.

Igen nyilván alkalmazkodnom kell ezt írtam is, de szerintem jobb alkalmazkodni mint anyagilag rossz döntésekbe menni például.

Már észrevettem negativ hatást olyan részben hogy nem nagyon keresek fejlődési lehetőséget, túlságosan elvagyok a langyos vízben mert így megtehetem hogy kevesebbel is eltudok lenni.