Kötelességem lenne ez?

A sajátodnak úgy kedvezel, ahogy szeretnél, még szép.

Te is rá számíthatsz majd, ha gondod lesz.

(Amúgy meg, ez a hozzászólóknak szól, ahol már kirepült felnőtt gyerekek vannak, ott nem úgy működik a családozás, mint amikor még egy rakáson laknak. Akkor persze, hogy ha az egyik kap egy túrórudit, akkor mindegyik kap. De ez már más. Külön élő felnőtt gyerekkel egyenrangú felnőtt kapcsolat van. Ennyi erővel a férj gyereke is főzhetne a kérdezőnek.) A saját lányának pedig olyan szívességet nyújt, amit szeretne, és senkinek nincs hozzá köze.

31-es: De még mindig nem értem, hogy MIÉRT KÖTELESSÉGE a férj felnőtt gyerekeinek főzni karácsonykor????

A szívesség az adható kategória. Nem követelhető, nem jár alanyi jogon. Ha mondjuk ő egy 50-es nő lehet, a férj gyerekei harmincasok. Kérdező is dolgozik a munkahelyén, gondolom, 18-a előtt nem megy szabira. Akkor miért az ő bele lógjon? Amikor fiatal, egészséges emberekről beszélünk, ugyanannyi szabadidővel, mint a kérdező?

A lányának meg akkor segít, amikor szeretne, ez egy gesztus.

Amúgy pedig a mozaikcsaládos kommentekre reagálva:

Valószínűleg jóval később jöttek össze a kérdezőék, minthogy a gyerekek bármelyik fél oldaláról is kisebbek lettek volna. Mármost, miért kellene a kérdezőnek a párja 20/30-as gyerekeit tutujgatni? Nyilván nem alakul ki “kollektív családérzet” ilyen esetben, ha a két fél gyerekeinek is már saját, önálló élete van.

De tényleg, nincs anyjuk a gyerekinek? Miért nem arra haragszik az urad, hogy nem segít nekik? Ha meg segít a saját anyjuk, miért kellenél oda te is? miért női dolog segíteni bárkinek is, akinek lóg valami a lába között nem tud szeletelni, aprítasni, előkészíteni legalább, ha esetleg a főzés nem megy? Miért kellene segíteni valakinek, aki erre meg se kért?

Mi ez az óvoda, hogy egyenlőség legyen? Már miért kellene legyen? A férje gyerekei szabin leszenek, segítséget se kértek, biiztos van anyjuk is, ha mégis rászolrulnának, vagy ott az apjuk, miért az apjuk neje menjen gürizni oda, miért nem a saját szüleik? A kérdező gyereke meg dolgozik és időhiányban szenved, természetes, hogy segít neki a készülődésben, ne ám már most fusson a másik helyre is, hogy egál legyen?

Amúgy meg mindenki akkor hepajt rendezzen, amennyit munkával elbír. Ha nyűg egy focicsaptnyi emberre főzni, akkor nem kell annyit hívni. Sose értettem ezt. Nálunk nem szokás a karácsonyból maratoni túlélőtúrát csinálni. én például utálok sütni és biztos meg tudnám tanulni, de minek, amikor minden édeset zsigerből utálok, írd és mondd, csokit sem eszek. Mindenki tudja, ha desszertet akar kajálni nálam, akkor vagy hoz magának, vagy szól és cukrászdába megyek, ez utóbbit nagyon szívesen. Ilyen dolog ez. Sose értettem amikor valaki egy hetet robotol mártírkodva a konyhában, aztán már az ünnepi vacsora alatt elalszik szerencsétlen. Akkor minden vendég vigyen egy fogást, vagy mit tudom én, kismillió ünnep lezajlott már a mi családunkban is, de sosem akart beleőszülni még senki sem.

A kérdező a gyerekének segít, mert szívesen teszi és dolgozik is az övé. Ennyi. Semmiféle kompenzációval nem tartozik a férje felnőtt gyerekeinek, akiknek vannak ugye saját szüleik. Ajándékozásnál és egyéb más területen níilván egyenlően gondolnak mindenkire, ez egy szívesség, nem kötelssége, menjen akkor át az ura szorgoskodni a gyerkeihez, ha annyira szúrja a szemét, hogy maguk kell boldoguljanak.

Én például ezekben a járványos időkben mindkettőnk szüleinek szívesen vásárolok és főzök is ha kell, de takarítani csak a saját anyámhoz járok, már ha megkér. Imádom az anyósomat is, de ha koszos az ablak, van két fia aki lemossa neki, nem az én dolgom ez pusztán azért mert kettessel kezdődik a személyi számom, vannak neki szerető, gondoskodó gyerkei, nem is értem miért minden mindig a nőktől van elvárva, mintha a teremtés koronái képtelenek lennének bármire is.

Igaza van a kérdezőnek, álljon csak ki maga és a vélemyénye mellett.

23-24-es kommentelőnek:

De itt arról sincsen szó, hogy a párja a sajátjaihoz menne segíteni egyáltalán, nemhogy a kérdezőéhez. A nyakába akarja varrni a saját feladatát is.