A szülők ártanak azzal ha a gyereket “a széltől is óvják” és elkényeztetik? Így lesz a gyerekből egy életképtelen felnőtt?
A szülök ezzel megnehezíthetik a gyerek dolgát, de nem feltétlen lesz életképtelen, csak nehezebb lesz neki önállósodni.
Sok túlvédett gyerekböl igencsak önállló, határozott felnött lesz, meg sok szabadjára engedettböl életképtelen.
Habár az is kérdés, mit értesz elkényeztetés alatt, sok ember szerint ugyanis már az is az, ha a gyereknek nem kell nélkülöznie alapvetö dolgokat.
Mindenképpen, hiszen önállótlan lesz, a reális élethelyzetekben tehetetlen, tájékozatlan, az élet szinte minden területén kiszolgáltatott, döntésképtelen.
Vagy rosszindulatú és balekvadász emberek céltáblája lesz/marad, vagy - ha olyan környezetbe kerül - akár egy önző zsarnok is válhat belőle, hiszen pici korától azt tanulta, hogy őt ki kell szolgálni és a többi ember kizárólag azért létezik, hogy az ő óhaját lesse.
Egyébként rólam van szó a kérdèsben, a szüleim mindig mindent a seggem alá raktak, soha nem hagyták hogy bármit is csináljak és tényleg a széltől is óvtak.
22 vagyok, nincsenek barátaim, képtelen vagyok emberi kapcsolatok kialakítására, szűz vagyok, soha nem csókolóztam és jelenleg úgy látom, hogy magányosan halok meg, karrierem sincs, csak egy piacképtelen OKJ és egy büfészakos egyetemre járok, hiába van 2 nyelvvizsgám és lesz egy diplomám, valószínűleg gyártósori szalagmunkás leszek, mert többre nem vagyok képes
Illetve már egyre erőteljesebb bennem az öngyilkosság gondolata
Az önállóságnak nincs köze az elkényeztetettséghez. Azokra jellemző az önállótlanság, akiket gyerekként mindenért ledorgáltak, "Ne csináld ez, ne csináld azt, hányszor mondjam még, maradj nyugton, ...". Szóval ahol a gyerek egyáltalán ne csináljon semmit, különben rászólnak, megverik ha bármi újat fel mer fedezni. Az ilyenek felnőttként gyámoltalanok lesznek, félnek társaságba menni, ismerkedni, mert beléjük nevelték a kudarctól való félelmet, ezért maradnak inkább gyávák.
Akikre meg nem szólnak rá, vagyis az "elkényeztetettek", azoknak hamar kinyílik a csipájuk, ott megvan az esély, hogy a gyerek agresszívebbé válik, megverik vagy csúfolják a többieket, mert pl. ha visszafelesel, tudja hogy annak nem lesz következménye, az ilyenek felnőttként is dominánsabbak lesznek, nagyobb lesz az önbizalmuk, ami munkakereséskor, ismerkedéskor előnyükre válik.
A szülők valóban ártanak ezzel, te viszont még többet ártasz magadnak, ha az a terved, hogy a következő 70 évben mindenért a szüleidet fogod okolni.
22 évesen kifejezetten fiatal vagy. Ha eddig nehezen ment az emberi kapcsolatok kialakítása, akkor ez valószínűleg később is így lesz, de a szociális készségek fejleszthetők, és felnőttkorban sem lehetetlen baráti kapcsolatokat kialakítani, párkapcsolatot meg főleg.
Nem tudom, milyen képzettséged van/lesz, de ha beszélsz idegen nyelveket, más területen is el lehet helyezkedni. De ha 15 év múlva jössz rá, hogy mivel szeretnél foglalkozni, még akkor sem késő pályát váltani.
Szóval semmiről nem maradtál le, előtted az élet, és az első komoly feladatod az, hogy felismerd, azzal, hogy a szüleidet okolod egy internetes fórumon, nem jutsz előre.
Igen.
- a gyerek nem tanul meg helyzeteket, szituációkat, problémákat, konfliktusokat megoldani
- minden rögtön, azonnal kell
- vágyait késleltetni nem tudja
- bármit megenged magának
- arcoskodik
- neki "minden alanyi jogon azonnal jár"
- státusz-szimbólumokkal akar figyelmet magára irányítani
stb-stb...
Természetesen személyiség meg nevelésimód-függő is a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!