Egyes szülők miért nem tartják tiszteletben a gyerekeik kérését?

Ilyen velem is szokott lenni, hogy megkérdezik mit szeretnék, aztán azt veszik, amit ők akartak, és mondtam hogy nem kell. Vagy pl amikor inkább mondják, hogy beszállnak több tízezerrel valamibe, és amúgy tökre nem örülök, hogy ennyit költenek rám, mert magamnak is ki tudtam volna fizetni, és tökre elégedett lettem volna egy könyvvel, de nem, mert az "hülyeség".

Szóval ja... Soha nem értem, hogy miért kérdezik, ha utána csak az lesz a válasz, hogy nincs értelme, és úgyis az lesz, amit ők akarnak. Nekem ez olyan, mintha direkt a képembe lenne vágva, hogy nem érdekli őket, hogy én mit akarok

Mert a szülő örökké szóló ajándékot szeretne venni a gyereknek. Egy súly praktikus. Egy nyaklánc meg örök emlék.

Nekem is óra és nyaklanc volt és 14évvel édesapam halála után amikor meglátom eszembe jut. Hiaba nem hordom,emléket őriz.

Az ajándékozó azt szeretné, hogy az ajándék mindig az ajándékozottnál legyen, hogy emlékezzen rá.

Ha érettségi ajándékként súlyzót kérne tőlem, megkapná, de azzal a feltétellel, hogy mindig magánál hordja, hogy gondolatában én is ott legyek vele.

Lehet már előre megvolt a nyaklánc, csak aztán eszükbe jutott, hogy talán meg kéne kérdezni.

Én folyamatosan így járok. Megvan az ajándék, és oda adás előtt puhatolóznak, hogy "amúgy a füstölőket szereted?" Aztán jön a pofára esés, mert füstölőt kapok amire 1 nappal előbb mondtam, hogy akkor se gyújtanék ha fizetnének érte.

Én is rendszeresen olyan ajándékot kapok, ami vagy teljesen idegen tőlem, vagy felesleges kacat, egyáltalán nem engem jellemez.

Vagy anyáméknál látom azt, hogy leragadtak a gyerekkoromban és "régen ezt szeretted" címszóval vásárolnak.

Pedig igyekszem célzásokat tenni, meg úgy tudják (elvileg), mi az ami érdekel, mi a hobbim. Csak hát azt megint nem mondhatom, hogy "ezt kérem" karácsonyra. Igaz volt már olyan is, hogy megmondtam, ezt szeretném (nem nagy érték) ehelyett vettek valami hülyeséget ugyanannyiért, vagy még többért.

Ha eladja a nyakláncot, abból vehet súly is. 😄

Ezt félretéve szerintem rendkívül szomorú, ha egy szülő nem tartja tiszteletben a gyereke kérését/véleményét. Persze, most nem a szélsőségekről beszélek, ha pl. embert akarna ölni, vagy milliós tételekért követelőzne, amire nincs keret.

Anyám jó szülő volt a maga módján, de gyerekként pont amiatt éltem át egy traumát, hogy megkértem valamire és nem tartotta a szavát.

Azóta, felnőtt emberként is ezzel az élménnyel kelek és fekszek, nincs olyan nap, amikor ne jutna eszembe legalább egyszer.

Nem tudom ez mennyire csak szülőre jellemző, de volt ilyen ismerősöm nekem is, akkor sem értettem miért csinálja. Talán nem tudta elviselni hogy a lányának már vannak saját gondolatai, más az ízlése mint neki. Alapból manipulatív nő volt.

Én már óvatosan bánok az ajándékokkal, bár én kicsit idősebb vagyok mint a kérdező. Amit akarok megveszem magamnak, amikor nem tudok mert nincs rá pénzem, mástól sem várom el hogy annyit költsön. Tehát részemről a szülinapi jelképes ajándékra leredukálódik a dolog, én sem szeretek hülyeségeket adni csak mert kötelező. Sőt már a kötelező ajándékozásokat sem szeretem mint a karácsony. Nem a köszöntésről van szó csak az ajándékokról.

Kicsit elkanyarodtam, én érettségire és ballagásra nem is kaptam semmit és nem is hiányoltam, nem is lett volna aranyra pénzük a szüleimnek. Sőt az egész ballagást is alig vártam hogy vége legyen mert nem éreztem nagy dolognak.