A lányom muszlim férfit szeret és hozzá akar menni. Mit tegyek?

Nem biztos, hogy nem tud hozzászokni az új életmódhoz. Bécsben élő, de török származású muszlim férjem van (már én is), annyi idős vagyok, mint a lányod. Meg kellett szokni dolgokat, de nekem könnyen ment. Nem voltam előtte sem partyarc alkat, nem pasiztam, így nem volt nehéz. Azt írod, hogy a lányod is inkább nyugodt természetű, ez előny lesz. Ameddig meg nem ismertem a férjemet, általában egész nap otthon voltam, persze eljártam vásárolni meg barátnőkkel meginni egy kávét, de semmi durvulás, otthonról is dolgoztam (most is így teszek). Ami azt illeti... most még sokkal többet járok el itthonról, mint a férjem előtt. Nélküle is, csak mindig tudja, hogy hová megyek. A ruhatáramat kissé konzervatívabbra vettem, de nem esett nehezemre. Döntő szó övé, nekem ez tökéletesen megfelel, mert férfi dolog, mindig jól is dönt, 99%-ban meg egyezik is a véleményünk mindenről. Én nagyon szeretek muszlim feleség lenni, megkapom azt a határozottságot, biztonságot, hátteret, amire mindig is vágytam, de előtte nem ismertem meg olyat, aki nyújtani tudja. Az fontos, hogy az ember világlátott ember legyen. Férjem boxol, bejárta általa a fél világot, aktív társasági életet él, nem begubozó, jött-ment, sok mindent látott, nyitott a világra, engem is hagy nyitni, de mégis keretek között élünk. Ilyen ember mellett elég jó muszlim feleségnek lenni és nincs gond. Akinek sokféle kapcsolatai voltak, kalandokba bonyolódott, bulizott és fontosabb neki a karrier, mint a család, annak tényleg nem való ez az élet.

"Döntő szó övé" a te érdekedben remélem hogy sose lesz egy nagy vitátok sem

szerintem ez a lányod párjának a személyiségétől nagyban függ, nekem vannak muszlim ismerőseim akik teljesen normálisak, liberális értékrenddel rendelkeznek, hisznek a nemek közti egyenjogúságban. önmagában ez nem probléma, keresztények, ateisták, mittudoménmilyenvallású emberek között is vannak olyanok, akik nem tisztelik a másikat, bántalmazóak. VISZONT ami aggasztó a leírásodban, hogy egyrészt pár hónapja ismerik csak egymást, másrészt meg ennyire ragaszkodnak egymáshoz az nem hiszem hogy egy érett és egészséges viszony. ha a leírásból kivennénk hogy muszlim, és csak az lenne hogy pár hónapja ismerik egymást de már nagyon elkötelezettek, akkor is problémásnak hangzik a dolog, mintha mindketten valamilyen igazolást, menekülőutat keresnének - a lányod megtalálná a helyét a világban úgy hogy ő akkor egy feleség, a kedvese pedig elmondhatná mint achievementet, hogy "van feleségem". ez külön érdekes, hogy nekem egy egyiptomi muszlim ismerősöm mesélte, hogy ahol ő lakik nem vesznek komolyan mint felnőttet, ha nem vagy házas, és ő egy feminista meg liberális srác, lehet hogy ez is itt jelenlévő tényező. emellett nekem az nagyon furcsa, hogy valaki pár hónapja ismer valakit, össze akarnak házasodni, és a vallását automatikusan felvenni, úgy hogy ezt a vallást pár hónapja ismeri, előtte meg egész életében ateista volt! ez számomra megint csak vagy egy szerep felvétele, vagy a vallásosságot egyáltalán nem veszi komolyan a lányod.