Szerintetek gáz ha egy muszlim férfivel vagyok kapcsolatban?

Szerintem nem.

Nem az alapján kell megítélni az embereket, hogy mi a vallása, milyen a bőrszíne stb. Én mindenkire nyitott vagyok, addig amíg emberként be nem bizonyítja, hogy nem érdemes az előítéletmentes hozááállásomra.

Szóval személyében látom a problémát, nem a bármilyen hovatartozásában. Vannak magyar, cigány, zsidó, német, angol, arab ismerőseim is, akikkel jó viszonyt ápolok, függetlenül attól, hogy ki mibe született. Ha emberileg számomra megfelelő, akkor nincs vele bajom. :)

Addig vagy a számára igazán értékes, amíg fiút nem szülsz neki. A fiát neveled kb. 5-7 éves koráig, utána már ő fogja megmondani, hogy hol éljen, milyen iskola, vallás, világnézet = ez leginkább a bigott muszlim-vallás szerinti.

Vagyis ezek után te már valóban csak egy tulajdon vagy, és mégy a többi feleség mellé a lecsóba.

Ő viszi a fiát, ahol szerinte őneki jó, és hiába perled, és születik 66 bírósági ítélet a javadra, a kismillió rokonság gondoskodik arról, hogy ne találd meg... ősi törvény...

Hallgass azokra, akik intenek, óvnak egy ilyen kapcsolattól.

6-oshoz hozzáfűzném: igaza van abban, hogy más értékrenddel bírnak, viszont korunkban sokkal könnyebb megtagadni az eredeti társadalmi kötődéseket és asszimilálódni ahhoz, amihez szeretne. Lehet, hogy ez a férfi személy szerint ebbe a kategóriába sorolható. De valóban picit óvatosabban kell ezeket kezelni, mert nem tudod teljes mértékben, hogy mire számíthatsz.

Nekem személy szerint + tapasztalataim voltak a más társadalmi közösségből érkezőkkel szemben. Megvolt a kölcsönös tisztelet is, ami alap.

Azokat meg szimplán gyenge embereknek tartom, akik nem tudnak kiszakadni a saját társadalmi-kulturális meghatározottságukból és alkalmazkodni más emberekhez. Mindent lehet, csak akarni kell.

Közvetlen munkatársnő esete: megesküdtek, szépen éltek, jött a baba, gyönyörű kisfiú. Kb. 3 éves volt, a férj valami miatt hazautazott törökbe, és elfelejtett visszajönni. A csaj beadta a válókeresetet, elintéződött a gyermekelhelyezési stb. stb. a férjet semmi sem érdekelte.

Majd amikor a kisfiú betöltötte a 7. évet, hirtelen megjelent, esküdözött, stb. stb. örökké a fiával volt, vitte ide-oda... egy alkalommal a fagyizásból nem mentek haza. Mire az anyuka észbekapott, már túl voltak a határon. Évekig pereskedtek, keresték-kutatták. A férj válasza: ha látni akarod a fiadat, gyere ki. Kapsz lakást, teljes ellátást, gondoskodok rólad, de a fiamat, (már mint az övét) soha meg nem kapod.

Feladott itthon mindent. Később telefonon elmondta, a határon a kicsit bedugta a csomagtartóba, plédet rá, és: most azt játszuk, hogy sikerül-e olyan csendben maradnod, hogy a határőr bácsik nem veszik észre, hogy ott vagy!