Szerintetek ez meg védésnek számít anyámnál?

Nem kezdett vitatkozni, hogy de szerinte így, meg úgy, mert abból valószínűleg egy teljesen meddő beszélgetés alakult volna ki. "A gyerekem felnőtt, független ember." Ez a legjobb válasz, amit adhatott.

Ez is megvédés, de nem akart belemenni a vitába, úgysem jött volna ki jól belőle.

Sokan itt úgy látom nem értik a lényeget. A kérdezőnek van egy lelki sérülése az anyja miatt, egy tüske ami ott van benne és valószínűleg mindig is ott marad. Szeretethiányos az anyja felől (is) egész egyszerűen. Ez most, hogy mennyire az ő és mennyire az anyja hibája az jó kérdés. Én tapasztalatból mondom, hogy elképesztően, de tényleg elképesztően ritka a jó anya lánya kapcsolat. A nők döntő többségében teljesen máshogy állnak egymáshoz, mint a férfiak. Összetartás nulla a köbön, nem őszinték (bár ez többségében női alaptulajdonság és inkább kamuznak jópofiznak, minthogy őszintén szemtől szemben konfrontálójának) és irigyek is egymásra vastagon, főleg ha lány szebb. Ez persze lehet a korkülönbség okán is. Arról meg nem is beszélve, hogy az anyják állandóan bele akarnak okoskodni a lányuk életébe kezdve banális öltözködési dolgokkal is, hogy miért ezt vagy azt veszed fel még akkor is, ha az egyáltalán nem lenne egy kifogásolható öltözködési mód. Ez a kapcsolat között és anyád között sosem lesz olyan amit szeretnél, főleg mert anyád olyan amilyen. Persze azt nem tudom, hogy te milyen voltál, milyen ember vagy most és hogy viselkedtél. Egy dolog viszont nagyon fontos, ha lesz egy lányod ügyelj arra, hogy sose legyél olyan, mint ő veled. Nem lesz könnyű, tucatnyi és tucatnyi esetet láttam már, hogy egy nő ugyanazt műveli a lányával, mint anno ő vele művelt az anyja. Koppra ugyanolyan lett, persze ha ezt mondod nekik akkor vérig sértődnek és kikérik maguknak.