Mit tennétek, ha a szülőtök sokszor szemedre hányná, hogy mennyi mindent adott anyagilag, útnak indított az életben (lakás,kocsi,nászajándék), és ezt hangoztatva érzelmi zsarolással próbál bűntudatot kelteni és elérni amit akar?
Ha valamit nem úgy szeretnék, ahogy ő, akkor mindig ez a fegyvere, és hálátlannak nevez, mártírkodik.
Sose felejt el emlékeztetni, hogy mennyi mindent tett értem. Ezzel bűntudatot kelt bennem folyamatosan, és rengeteget szorongok még felnőttként is, külön életet élve.
Hatalmas segítség volt, amit adott, hálás is vagyok érte, de nem tudod neki felhőtlenül örülni, így azon gondolkozom, hogy eladom mindenem, és mindent visszafizetek neki, csak végre megszabadulhassak a folyamatos szorongástól és bűntudattól. Valamennyim így is maradna, valahogy meglennék. Kapcsolatunk sose volt felhőtlen, gyerekkorom is borzalmas volt, tele félelemmel. Önbizalmam szinte semmi. Változtatni akarok, szeretnék kiegyensúlyozottan élni.
Aki hasonló helyzetben van, mit tenne? Érdemes inkább nehezebb anyagi helyzetbe kerülni, ha végre bűntudat nélkül hozhatnék döntéseket a saját életemmel kapcsolatban, úgy, ahogy én szeretnék élni? Mi erre a jó megoldás?
"Ha valakit pátyolgatsz, mert sír, akkor csak sírni tanul meg. Ha jól oda..szol neki, akkor megtanulja, hogy fel kell állni. Ilyen egyszerű."
Pont ugy beszelsz mint egy bantalmazo. Erzekelten ,gyavo,gyenge taho vagy.
45-ös, amit te csináltál: fölemelted a szőnyeg sarkát és alárúgtad a saját problémádat. közben döngeted a melledet, hogy milyen erős vagy...
majd gyere vissza sírni, ha nem érted, miért nem tudsz aludni/vannak pánikrohamaid/szúr-szorít a szíved/nem működik a házasságod.. a sor vég nélkül folytatható
a kérdező rájött, hogy baj van, és el fog menni segítséget kérni.
és jól teszi
Én nem akarok ilyen lenni, egy jègcsap, aki megdermedt az élete során. Igenis helyre akarom hozni magam, az anyámat nem tudom, mindenki magáért felelős.
Én azt akarom, hogy a gyerekem majd kacagva szaladjon a karjaimba és minden nap elmondhassam neki, hogy feltétel nélkül szeretem.
“Nászajándékot, kocsit, ilyesmit eleve el se fogadnék ha előre tudnám hogy majd felhánytorgatja.”
Igazad van, nem kellett volna elfogadni, bár az is csak cirkuszt eredményezett volna. De ez már így alakult.
Arra én is gondoltam, hogy akkor adnám vissza, ha önerőmből telik, de én se lehetetlenülök el. Csak a kétségbeesés az olyan, hogy minél hamarabb akarsz szabadulni az adott szituációbál és ez felül tudja írni a racionális észt is.
"Ha valakit pátyolgatsz, mert sír, akkor csak sírni tanul meg. Ha jól oda..szol neki, akkor megtanulja, hogy fel kell állni. Ilyen egyszerű."
Ez nem egyszerű és nem is törvényszerű. Sírni is tudni kell, különben csak megjátszott lesz az a nagy erő. Törött lábbal is pihenni kell, nem fogszorítva menni tovább.
A sírás és az erő nem zárják ki egymást, sőt. Aki nem tanul meg sírni, az egy anonim fórumon fog idegeneket győzködni arról, hogy ő oan oan nagyon erős, hogy nem igaz.
Szia! Én ugyanilyen helyzetben vagyok csak azzal a különbséggel hogy anyám sz.rt a fejemre, apámtól kaptam 2 ingatlant és ezeket bérbe adom.
Nem igazán terhelték magukat a felnevelésemmel..enyhén fogalmazva és azt gondolom apám ezzel akart kompenzálni.
Viszont mióta megtörtént az ajándékozás anyám szinte elviselhetetlenül piszkál minden héten.
Például történt egy nagy igazságtalanság az egyetemen, hiába tanultam rengeteget a vizsgámra a tanár megbuktatott személyes ellentét miatt.
Emiatt sokáig dühös és szomorú voltam majd amikor ezt elmondtam anyámnak kinevetett hogy "jaj de rossz lehet nekem majdnem megsajnált töröljem le a könnyeimet pénzzel".
Ezt a 2 ingatlant használja arra hogy minden egyes héten 1-2x belémrúgjon.
Mindig tesz egy megjegyzést hogy jaj ilyen sok passzív jövedelemmel legalább szép lehetnék (rövid a hajam neki meg a hosszú tetszik)
Ilyen sok jövedelemmel legalabb egy mérnök lenne a barátom (a párom rendőr és remekül végzi a munkáját)
Lényeg: hogy nem fogom visszaajándékozni az ingatlanokat. Azért nem, mert hiába piszkál és zsörtölődik anyám nekem nem kell ilyen anyának lennem és a gyerekeimnek majd egyszer jó lesz ez a 2 lakás. Hálásak lesznek érte.
Nem azzal akarom megoldani anyám parádézásait hogy magamtól vonom meg a "javakat"
Gyakorin jól megy,azok a kölykök sírnak akik fél tucat ingatlant kaptak szüleiktöl! Jaj ti szegények!
Én semmit se kaptam!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!