Mit tennétek, ha a szülőtök sokszor szemedre hányná, hogy mennyi mindent adott anyagilag, útnak indított az életben (lakás,kocsi,nászajándék), és ezt hangoztatva érzelmi zsarolással próbál bűntudatot kelteni és elérni amit akar?
Ha valamit nem úgy szeretnék, ahogy ő, akkor mindig ez a fegyvere, és hálátlannak nevez, mártírkodik.
Sose felejt el emlékeztetni, hogy mennyi mindent tett értem. Ezzel bűntudatot kelt bennem folyamatosan, és rengeteget szorongok még felnőttként is, külön életet élve.
Hatalmas segítség volt, amit adott, hálás is vagyok érte, de nem tudod neki felhőtlenül örülni, így azon gondolkozom, hogy eladom mindenem, és mindent visszafizetek neki, csak végre megszabadulhassak a folyamatos szorongástól és bűntudattól. Valamennyim így is maradna, valahogy meglennék. Kapcsolatunk sose volt felhőtlen, gyerekkorom is borzalmas volt, tele félelemmel. Önbizalmam szinte semmi. Változtatni akarok, szeretnék kiegyensúlyozottan élni.
Aki hasonló helyzetben van, mit tenne? Érdemes inkább nehezebb anyagi helyzetbe kerülni, ha végre bűntudat nélkül hozhatnék döntéseket a saját életemmel kapcsolatban, úgy, ahogy én szeretnék élni? Mi erre a jó megoldás?
Sajnos a szeretetet nem lehet kierőszakolni, pláne ilyen viselkedéssel. Ha önzetlen szeretetet kaptam volna tőle, akkor repülnék hozzá, ahogy tudok, de így csak azt érte el, hogy akkor megyek látogatóba, ha már nagyon illik, mert régen nem voltam. Rosszul érzem magam vele, nem tudok önmagam lenni, nagyon nehéz. Azt hiszem, még nem gyászoltam el azt az anyát, aki nekem sose volt.
És igen, ezt csak az érzi, aki megtapasztalt hasonlót. A férjem egy kiegyensúlyozott ember, tündéri szülőkkel, akik egészséges módon szeretik, tudva hol a határ, egészséges lelkülettel ...szerencsés nagyon, és sajnos ő sem tudja átérezni a helyzetem, hiába próbál segíteni tanáccsal, ne érti és nem is fogja...szerencsés, hogy neki nem volt ilyen tapasztalata.
válasza:már most látszik rajtam, hogy én őt be fogom dugni egy öregek otthonába, mert olyan hálátlan vagyok.
detto
és a viselkedésével ezt el is érte..
válasza: válasza: válasza:15 -ös vagyok.
Én máfél éve terápiára járok(rengeteg dolog jött össze, teljesen összeomlottam, pszichiáter, antidepresszáns, pszichoterápia). A pszichológus rengeteget segített és segít. Örökké hálás leszek neki. A trápia olyan, mint amikor köptetőt kezdesz el szedni. Fölszagattja a rég eltemetett problémákat is.. Ilyen az anyámmal való kapcsolatom is. 2 hónapja ismertem föl, hogy nem én vagyok az oka annak, hogy ennyire rossz a kapcsolatunk, hanem mert anyám nárcisztikus(igen, eddig ezen őrlődtem, hogy biztosan én vagyok a hibás, hisz másnál rendben van az anya -gyerek kapcsolat, és szeretnek együtt lenni, ami nálám enyhén szólva is túlzás. Örülök, ha nem látom.És ezért útáltam magamat). Sokáig a neve említésére dührohamot kaptam, mostanában már "csak" néha sírógörcsöt. Ez már haladás. Remélem egyszer el tudom fogani azt, hogy nekem sohaem lesz olyan anyám, akit mindg is szerettem volna...
válasza:így van. meg kell tanulnod meghúzni a határaidat, ehhez erős személyiség kell.
neked nincs - és ez nem szemrehányás-, mert anyád módszeresen kiirtott belőled mindent, hogy maga mellé tudjon kötözni. ehhez az egyik legocsmányabb módszert választotta, az érzelmi zsarolást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!