Mit tegyek, ha nagyon megsértettem apámat? Tudom, hogy nem kellett volna, de tényleg úgy viselkedik, mint anyám kutyája.

Anyámmal szétmentek, és anyám elköltözött 2 éve. Most megint úgy alakul sajnos, hogy összejönnek, de annak úgyis szakítás lesz a vége. Apám úgy viselkedik, mint anyám kutyája. Tegnap éjszakás volt, de mivel ma anyám Siófokra rendelt minket, így levezetett Siófokra, úgy, hogy semmit nem aludt. (Anyám Siófokon lakik) Mondtam neki, hogy majd akkor délután 2 fele jöjjünk haza, hagy pihenjen. De anyám kitalálta, hogy menjünk el ide, menjünk el oda. Így a délután 2-es indulásból lett este 7 óra, mert apám megy anyám utan, mint egy pincsi kutya. Összevesztünk amikor hazaértünk. Elkezdte mondani, hogy nekünk mennyivel jobb lesz majd, ha anyám hazajön, és újra olyanok leszünk, mint egy nagy boldog család. Erre mondtam neki, hogy sose voltunk nagy boldog család, és egyáltalán nem tenne se nekem, se a tesóimnak jót, ha hazajönne, mert ugyanúgy hallgathatnánk napi szinten a veszekedéseket, és kit érdekel, ha nem vágok hozzá jó pofát és nem aszisztálok vigyorogva anyámnak, mint egy pincsi kutya. Erre mondta, hogy ne beszéljek vele úgy, mint egy kutyával. Visszakérdeztem: De ha egyszer az vagy? Erre mondta, hogy most nagyon megsértettem.