A párom nagyon megsértette a szüleimet, mit lehet ilyenkor tenni?
Nem vagyunk házasok, de 6 éve együtt vagyunk a barátommal. Sokáig nem volt semmi baj közte és a szüleim között, sőt, még pont őt védték mindig a szüleim ha veszekedtünk, mindig segíttek, stb. Viszont az utóbbi időben nagyon elmérgesedett a helyzet.
Egyrészt a párom sose segít a szüleimnek, régebben ha apukámnak segíteni kellett cipekedni vagy bármi, akkor nagy kínok között elment és jópofizott, de mára már el se megy, azzal a kifogással, hogy nem ér rá, pedig csak a számítógép előtt ül... Jó, néha meg lehet érteni, ha inkább velem akar maradni, de most már nem erről van szó, csak gépezik vagy haverozik vagy edzeni jár.
Anyukám is kért tőle segítséget műszaki dolgok miatt, most már neki se segít, sőt, fel se veszi neki a telefont... Anyukám a múltkor s felhívta, hogy kérünk-e cseresznyét, a párom meg elhajtotta, hogy ne hívogassa ilyen hülyeségek miatt...
Ami most végképp kiborított az az, hogy a páromnak névnapja lesz, anyukám meg kereste telefonon, hogy megkérdezze, hogy elmenjünk-e étterembe megünnepelni. Persze nem vette fel, mire a párom küldött egy sms-t nekem, hogy "anyád ne hívogasson, szakadjon le rólam, ne szóljon bele az életembe"... Szegény anyukám meg már írt a páromnak egy üzenetet, hogy a névnapja miatt kereste, de látja hogy már tárgytalan... Erre a párom meg azt válaszolta, hogy "az, nem kérek semmit". Komolyan, én süllyedtem el szégyenemben...
Ja, de az ő anyját meg persze úgy kell ajnározni, mint egy nem tudom mit, ha már nem együtt megyünk el hozzá csak a párom, akkor már én vagyok a főgonosz, hogy szegény anyuka úgy készül meg úgy vár, én meg el se megyek... Fú, de ezek után legszívesebben felhívnám az anyját, elmondanám ezt neki, aztán gondolkozzon el ő is hogy mi miért van...
Nagyon mérges vagyok, de nem tudom mit csináljak ebben a helyzetben.
Ha már jóindulatúak az emberrel már az is baj.
Jó bunkó párt fogtál ki magadnak :(
Ne haragudj, de én az egészből kicsit úgy veszem le, hogy azért rágott be, mert anyukád vagy apukád rendszeresen keresték, segítséget kértek vagy telefonáltak.
Az ilyesmi lehet zavaró az embernek, főleg ha nem a saját szüleiről van szó.
A leírásod alapján egyértelmű, hogy a szüleid jóindulatú, kedves emberek, de ezt is túlzásba lehet vinni.
Segíthetne a viszony helyrehozásán, ha egy időre mellőznétek őket a párod életéből (ettől még te nyugodtan látogass, amennyit csak akarsz), hagynád kipihenni kicsit a történteket, és lassan, ritkább találkozásokkal, beszélgetésekkel folytatnátok a viszonyt később.
Abba is gondolj bele, hogy a saját névnapodon te is lehet, hogy nem az anyósoddal szeretnél ünnepelni, hanem a saját édesanyáddal, és ezért húzta fel magát, mert anyukád természetesnek vette, hogy majd vele töltitek az időt.
Illetve a saját szüleihez való viszonyából egyértelmű, hogy mérges a tieidre - látszik abból a reakcióból, hogy bezzeg az ő anyja. Úgy érzi, hogy az életetekben a te szüleid vannak túlsúlyban, mindenhol jelen, ezért játssza az extra sértődöttet, ha még ráadásul a sajátja is háttérbe kerül emellett.
A legjobb lenne, ha mindketten megadnátok a másiknak azt a szabadságot, hogy egyedül menjen a szüleihez, és nem lenne kényszer.
Ne haragudj, nem olvastam el a válaszokat, de ez a fiú nem partner.
Nagyon együttérzek veled, de azt a fiút dobd ki. SEMMI kó nem lesz ebből.
" Komolyan, én süllyedtem el szégyenemben.."
Fiatal vagy, bőven fogsz még találni rendes fiút.
Én valszeg simán lehetnék Anyukád, de a szívem szakadna meg, ha a lányom egy ennyire ostoba és buta pasi mellett kötelezné el magát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!