Hogy lehet feldolgozni azt, hogy a lányom azzal a tudattal halt meg, hogy nem szeretem?
Pedig érte keltem fel minden reggel, azért dolgoztam, hogy neki megadhassak mindent.
Az utolsó fél évben volt több kisebb-nagyobb vitánk és a legutolsónál a fejéhez vágtam, hogy persze hogy őt traktálom a bajaimmal, hiszen mindnek ő a forrása és hogy egy lusta semmirekellő lesz belőle. De csak ideges voltam és fáradt, nem gondoltam, hogy ezek lesznek az utolsó mondatok, amiket elmondok neki.
Jézusom álljatok már le, el se tudjátok képzelni, hogyan érezheti magát emiatt és még jön a kioktatás, hogy legközelebb gondolja át mit mond... valószínűleg kb egymilliószor átgondolta már ezt. Ostoba, lélektelen, felelőtlen, aki még képes ezt a szemére hányni szerencsétlen kérdezőnek. Még sosem voltak ezek az okos emberek haragban egy szerettükkel? Nem mondtak meggondolatlanul olyat, amit később megbántak? Egy különbség van, nekik volt lehetőségük megbeszélni, bocsánatot kérni, a kérdezőnek ez nem adatott meg. Több tiszteletet és empátiát ennél.
Kérdező, kérj segítséget, ne maradj egyedül. Belülről fog szétrágni a bűntudat különben, mindemelett gyászolsz is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!