Mit tudnék tenni azzal, hogy anyám folyton rajtam vezeti le a dühét?
Akármi is cseszi fel az agyát, vagy valami nem úgy sikerül ahogy eltervezte, rajtam csattan.
Kedvesebben, nem is lehet emberrel beszélni mint ahogy én teszem vele, még is, azt mondja, hogy én vagyok a bunkó. Sose flegmázok vele, minden érdektelen dolgot végighallgatok tőle, akár 5xre is. Mindent megteszek neki, hogy mikor hazaér a melóból, ne kelljen csinálnia semmit. (Mosogatok, porszivozok, takarítok, mosok)
Ma megromlott pár kaja a hűtőben, és ki kellett dobni, ezt is az én hibámnak állította be. Hangya van a konyhába, ez is az én hibám. Kialvatlan, ez is az én hibám.
Már nem tudom, hogy kiszolgálni, hogy nagyon a munkán kívül ne kelljen mást csinálnia, de semmi se jó neki. Mindenben talál kivetni valót.
Hogy tudnék vele beszélni erről, anélkül, hogy kitenne, de el is érjek nála valamit?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Hát csinálj egy jó vacsit és közben próbálj vele beszélni. Mond meg neki az igazat, annál jobbat úgysem tehetsz, de nagyon ügyelj arra, hogy közben őt se sértsd meg. Ezek a "hibák" független dolgok és mindenkivel megesnek. És fontos még, emeld ki, hogy szereted őt, de ezt nem érzed viszonozva.
Ettől jobb esetben lesz egy kis bűntudata és átgondolja a dolgot és változtat. Ha nem, akkor sajna nincs mit tenni
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
3 ez elég komoly probléma a XXI században, hogy szjjal vernek
Nekem volt egy osztálytársam, azt az anyja úgy megverte ha felidegelte magát valamin, hogy a gyerek reszketett mint a kocsonya sőt egy esetben még az ujját is eltörte a gyereknek annyira elverte
Ez nem nevelés hanem brutalitás
Az ilyen szülőket nyugtatózni kellene, semmi értelme az effokú családon belüli erőszaknak
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
“Hogy tudnék vele beszélni erről, anélkül, hogy kitenne, de el is érjek nála valamit?” -ahol ez felmerül (màrmint a kitevès) egy megbeszélés eredmènyekènt, ott alapvetően baj van...
Én is azt gondolom amúgy, hogy a lehető legjobb, ha leülsz vele ès elmondod, hogy úgy érzed, te sok mindent megteszel, mert szeretnél neki segíteni, könnyíteni a dolgain, de úgy érzed, valahogy mégsem érted el ezt a célt. Ha esetleg úgy érzi, inkább másban vagy máshogy jobban tudnátok együttműködni, akkor javasoljon valamit, hogy tudnátok ezt jobbá tenni együtt. Ha ez nem opció, akkor tényleg csak a költözés marad, amit ahogy tudsz lépj meg. Fontos belátni, hogy az életben nem mindig tudunk mindent megoldani, ezt a másik félnek is akarni kell.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Az én anyám is szörnyű volt. Egyetemre úgy mentem el, hogy gyakorlatilag életvitek szerűen éltem a koliban. A kötelező szünetek többségét barátnőknél húztam ki. 4 évvel később kért bocsánatot, azért amit gyerekként csinált velem. Nem lett "normális" azóta se a kapcsolatunk, de évi pár találkozót csinálunk.
Szóval, szerintem is old meg, hogy ne pakolj mindent a segge alá. Nem fog értékelni, amig ott vagy mindig kéznél.
De amikor nem csinálok meg valamit, mert tegyük fel rosszul vagyok, olyankor konkrétan kitör a háború, hogy egy lusta f*sz vagyok.
Mondjuk ha megcsinálom, se veszi észre..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!