A kamasz lányom emós lett mit tegyek?

"Akkor üssem meg?"

Most már ne. Így utólag már semmi értelme. Ott akkor abban a pillanatban lehetett volna hatása egy józanító pofonnak, hogy tudatosuljon benne most túl messzire ment.

Az a gond, hogy semmi tekintélyed nincs, a gyerek nem tisztel, pontosan tudja, hogy bármit megtehet, semmi következménye nem lesz. Elveszed a telefonját, meg kikapcsolod a netet, ezek csak ilyen tinglitangli próbálkozások, és láthatóan semmi hatásuk sincs.

Hát most már ezért ne verd meg, arról kb lecsúsztál, ott helyben kellett volna ezt lereagálni.

Hidd el tudja hogy nem szabad, 14 évesen tudnia kéne már, hogy a tetteinek, szavainak következménye van, és ez alól az se kivétel, ha az anyját ler.bancozza. Sőt...

És hidd el, nem azzal teszel neki jót, ha kisbabaként kezeled és nem kiabálsz vele olyankor, amikor szemmel láthatóan túlmegy minden normális határon. Van az úgy, hogy éppen nem a kis lelkivilágát kell ápolgatni.

De most már ne ronts be hozzá felpofozni, annak semmi értelme nincs ennyivel később... Beszélj vele, állíts fel határokat, és tudd, hogy ő egy taknyos 14 éves, te meg az anyja vagy. És igen, ha kell, zárd rá az ajtót, rácsozd be az ablakot, a tanulnivalója legyen csak bent meg max pár könyv, ilyenek, és adj be neki napi x alkalommal kaját, meg néha menj be hozzá, ha akar dumálni akkor dumáljatok, beszélgess vele ha akar, ha nem, ne erőltesd.., ezalatt majd gondolkozhat az élet nagy dolgairól meg arról, hogy hogyan rbancozza le az anyját legközelebb...

Aztán pszichológus.

Oké, BIZTOS, hogy nem jó, hogy nincs apja. Ezt nem vitatom, szörnyű lehet. De azért tudjon már uralkodni magán, nem csecsemő.

#22 bocs, nem láttam a válaszod, előbb kezdtem el írni.

Örülök, h akkor most minden rendben lett/lesz.

#23 voltam

Mi ez a sok pofozkodó ember itt? Felnőtt emberek ennyire képesek magukra venni, és ennyire nem tudják helyén kezelni, ha egy szaros kamaszgyerek beszól nekik?

Ha nekem szólna ilyet a 14 éves gyerekem, megállapítanám, hogy ritka ostoba kis gyökér, és meg is megmondanám neki, valószínűleg azonnal, első felindulásomban. De nem pofoznám meg, mert annyit nem ér az egész. Nem omlik össze a lelkivilágom attól, hogy egy 14 éves kölyök "végtelen bölcsességében" milyen hülyeséggel próbál nekem keménykedni.

Az ő korukban súlytalanul repkednek a csúnya szavak és az alpáribbnál alpáribb szidalmak. Hallottatok már bandázó kölyköket "beszélgetni" (főleg a "menőbb", "lazább" fajtából)? Ocsmány. De ők ehhez annyira hozzá vannak szokva, hogy nekik a "De g...i sz..r, b...meg!" egyenértékű a "Nekem nem tetszik."-kel. Igen, a legrendesebb, legtisztelettudóbb kamasz is túlzóan és durván fejezi ki, ha valamivel baja van. A kiscsajnak le sem esett, hogy az anyját szidta, csak valami keményet akart mondani. Színpadias baromság, póz az egész, pont mint az idióta emo külseje. Nem azt mondom, hogy rájuk kell hagyni, de erre válaszul a pofozás éppen ugyanolyan hülyeség.

Kérdezőnek válaszolva, adandó alkalommal elmondanám a gyereknek, hogy hülyén néz ki, de ez a legkisebb baj. Ezt mindenki kinövi (ahogy ő is ki fogja), ezért nem látni 17 év feletti emót a vegyesboltban, meg negyvenéves emót a szülői értekezleten. A nagyobb baj, hogy hülyén is viselkedik, és mikor értelmetlenül durva másokkal, jusson eszébe, hogy azok az emberek vele nem bánnak így. Próbáljon kicsit kívülről tekinteni magára, és gondoljon bele: vajon neki szimpatikus lenne egy ilyen ember? Akarna a barátja lenni? Hasonlítani rá? Kedvelné? Mert a válasz valószínűleg nem. Próbáljon inkább olyasvalakivé válni, akivel szívesen találkozna, mert könnyebb úgy boldognak lenni, ha saját magunkkal jóban vagyunk. Ha pedig az érzelmi problémáiról bármikor bármit szeretne elárulni nekem, vevő vagyok rá.

Szankcionáld mert ez nagyon gáz!

Telefon elkoboz, internet letilt minimum 3 hónapra!

Addig meg minden áldott nap bocsánatot kér térdenállva, miközben a lábad mossa!

Iskolába viszed, hozod innentől!

Tökminegy hogyan, de meg kell oldani!

Ha már nem verheted meg tanítsd alázatra, ha már tiszteletre nem sikerült!