Normális anyám viselkedése?

Folyton felhozza, hogy én miért nem orvosi egyetemre mentem, szerinte ez a közgazdász sz&rt se ér. A dologban az a “vicc”, hogy már lassan elvégzem, mégis ugyanazt a lemezt fújja. Azt mondja, hogy nagyon könnyű az egyetem (tényleg nem nehéz), ő meg ebben méri a hasznosságát. Az a baj, hogy először tényleg orvos akartam lenni, de nagyon utáltam a kémiát, úgyhogy hamar lemondtam erről. Biztos beleélte magát, viszont így 3 év elteltével ideje lenne ezen túllépni. Közgazdászként is lehet olyan jól keresni mint egy orvos, de ami fontosabb, hogy érdekel és szeretem is ezt a szakot. Már nagyon elegem van, hogy ő bele van betegedve, ha valami nem úgy alakul, ahogy ő akarja, főleg hogy más életébe szól bele kéretlenül. Ezzel annyira megmérgezi a kapcsolatunkat.

Más is volt ilyen helyzetben?