Mitől félthet anyám ennyire?

"olyan sokkot kapott..."

Nem kapott sokkot, csak épp nem jutott eszébe semmi, mert váratlanul érte, amit mondtál, és erre még sose gondolt, így nem volt kész válasza. Esetleg meglepett képet vágott, csodálkozott, hogy azt mondod, amit, de sokkot nem kapott.

Hagyjátok már szerencsétlen kérdezőt, nem, nem normális az anyja és nem kell örülnie hogy valaki aggódik érte. Orvosi értelemben sem normális eset hogy valaki annyira félti a 17 éves fiát LAKÁSON BELÜL hogy ha öt percig nem válaszol, pánikrohamot kap mert biztosan meghalt. Ha valaki ennyire pánikos annak pszichológushoz kell járnia. És nem a kérdezőnek kell a végtelenségig alkalmazkodnia, komplex érvrendszerrel megindokolnia és megvédenie hogy miért akarja magára csukni az ajtót vagy fülhallgatóval játszani, nem a 17 éves gyerek dolga a saját érzéseit és mentális egészségét alárendelni az anyja problémáinak, pláne nem örülnie ennek.

Gondolkodjon már a sok károgó aki szerint milyen borzalmas gyerek, meg csak kicsit aggadósabb az anyuka, ti tényleg így éltek, szerintetek folyamatosan vészhelyzet van? Ha nem hallja hogy beszélsz hozzá, tényleg a leglogikusabb magyarázat hogy egy 17 éves, felteszem egészséges szervezetű fiatal fiú minden előjel nélkül váratlanul csendben eldőlt a szobájában és meghalt, nem pedig az hogy zenét hallgat vagy alszik?

Kérdező, nincs más felnőtt a családban akivel erről beszélhetnél? Apád, idősebb tehód, nagynénéd, nagybátyád, nagyszüleid, valaki aki nem viselkedik úgy mint édesanyád?