Van értelme elmondani a gyerekünknek, hogy van két féltestvére?

Most komolyan, felnőttek a párod gyerekei, és a közös gyerek is felnőtt, unokák vannak, és nem esett szó sosem arról, hogy apànak vannak még gyerekei? Hát ez kemény.

Én az apámat nem láttam 17 éve, azóta hogy a fèltestvèrem meg nem született náluk, de mégis tudtam róla mindig, vele sem találkozom, de pl ismerősöm a Facebookon. Ő jelölt be, mert ahogyan nőtt, úgy lett rám kíváncsi, és fontos volt neki, hogy el tudjuk érni egymást, ha szükség van rá.

Már rég el kellett volna mondani, sőt, úgy kellett volna nevelni, hogy ez ne is legyen neki újdonság, aztán majd a jövőben eldöntik ők, akarnak e egymással mit kezdeni vagy nem. Az nem járja, hogy te/ti eldöntöttétek, hogy nem kell tudniuk egymásról.

az utolsó témával kapcsolatban szólnék hozzá, miszerint nem mindig az apa a hibás, ha nem foglalkozik a gyerekeivel. Hasonló a helyzetem, mint a kérdezőnek. Az ex nagyon agresszíven "nyirta" a páromat, mert el mert válni tőle. Anyagilag is átverte, lenullázta, kihasználta, hogy a párom olyan ember, hogy inkább enged, csak béke legyen. A gyerekekkel zsarolta, hogy menjen vissza hozzá. A gyerekek is érzelmileg zsarolva voltak. El voltak tiltva az apjuktól, és agymosást is kaptak. Ajándékot nem fogadhattak el, ha apuka küldött valamit, anyuka összetörte és kidobta a kukába. Volt olyan, hogy találkozáskor ráordított a gyerekekre, hogy: -nehogy köszönni merjetek a mocskos apátoknak. A gyerekek pedig szót fogadtak az anyjuknak. Flegmán viselkedtek minden közeledésre, sőt a fiú (12 évesen)lekezelően az anyja szavait vágta az apja fejéhez (elhagytál minket,roh...(ezt kimoderálták)...adék vagy, utállak, hagyjál békén, nem kellesz nekünk stb.) Szóval, van ilyen. A párom is azt mondta, hogy ha ők így akarják, és nekik ez jó, akkor ő elfogadja a döntésüket, senkinek nincs szüksége a cirkuszokra. Ő azt mondta a gyerekeinek, hogy ha akarják, akkor majd keressék őt. Nem keresi egyik se. Felnőttek.

Nekünk is van közös, egyszer említettük neki, csak úgy, mellékesen,még kisebb korában, és annyi volt, nem is érdeklődött azóta sem. Persze, neki van olyan féltestvére, akivel teljes testvérként nőttek fel, úgyhogy nem idegen a téma a mi családunkban.

Na, de őszintén: kinek hiányzik két olyan gyerek, akik utálnak minket?

Érdemes fellapozni az értelmező kéziszótárt...

1. Egy ügyért életét odaadó személy, aki egy eszméért, elvért, meggyőződésért, célért kész az életét is feláldozni; vértanú.

Még ma is előfordul, hogy valaki mártír lesz. A mártír emléke erősíti azt az eszmét, aminek nevében feláldozta magát. Az aradi vértanúk a magyar szabadságharc mártírjai.

2. Vallási: Vallásos hitéért életét áldozó személy, aki főleg a kereszténység első századaiban meghalt a hite miatt; vértanú.

A keresztény hit szerint egy mártírnak egyenes útja van a mennyországba. Nagyon sok mártír az egyház szentje is lett. A kereszténységen kívül más vallásoknak is vannak mártírjai. A vallásüldözés idején gyakran lehet egy egyszerű hívőből is mártír.

3. Átvitt értelemben: Önfeláldozó ember, aki egy személy vagy ügy érdekében sok megpróbáltatást visel el, sok áldozatot hoz.

Az orvos hivatása mártírjaként dolgozik. A férj családjának mártírjaként egyre több pénzt akar keresni.

4. Átvitt értelemben: Önfeláldozást tettető ember, aki csak mutatja, mennyire szenved egy személyért, ügyért.

A munka mártírjának csak a szája volt nagy. A mártíron nem volt nehéz átlátni, mert hamar kiderült, hogy nincs mögötte elvégzett munka.