Szülők! A gyerekeiteknek lehet beleszólása abba, hogy nézzen ki a szobája?
Nekem a szüleim sosem engedték, hogy pl. én döntsem el, milyen színűre legyen festve a falam, vagy milyen bútorok legyenek a szobámban. A legrosszabb, hogy egyik bútoromat sem újonnan kaptam, amik épp nem a testvéreim ősrégi, leselejtezett, rossz bútoraik voltak (értem ezalatt pl. a rendesen bezáródni nem akaró ajtós szekrényeket, meg a karcos, letörölhetetlen foltos, filctollas-festékes asztalokat), azokat ismerősöktől meg internetről vették/kapták használtan...Volt pl. egy összehajtható szivacsunk, amit az uncsitesóméktól hoztunk el, az viszonylag jó állapotban volt (legalábbis volt rajta egy fekete huzat, szóval ha volt is rajta bármiféle folt vagy ilyesmi, nem látszódott). Szóval pár évig azon aludtam. Aztán egyik nap közölték, hogy anyám meghallotta, ahogy az egyik munkatársa mondta, hogy új ágyat vesznek a gyereke szobájába és a régit megpróbálják eladni, erre egyből lcsapott rá, hogy nekem az kell és el is hozták teljesen ingyen (hurrá) és hiába győzködtem őket, hogy nincs szükségem új ágyra, főleg nem a munkatársa gyerekének a levetett, használt ágyára, le lettem kussoltatva, hogy fogjam már fel, hogy az mennyivel jobb a szivacskámnál, mert legalább rendes ágykerete is van, meg amúgy is, én hogy jövök ahhoz, hogy megmondjam, a saját házukkal mit csinálnak meg mit nem. Szóval így lett egy "vadiúj" ágyam, aminek a közepén ott éktelenkedett egy idegen gyerek sárgás izzadtságfoltja és ezen kellett kb. 5 évig aludnom.
Kiskoromban volt egy legjobb barátnőm, aki pár utcányira lakott tőlünk és kb. 12 körül lehettünk, amikor egyik nyáron átmentem hozzá és láttam, hogy át lett festve a szobája és büszkén újságolta, hogy a rajta lévő levél-mintázatot ő találta ki és az apukájával együtt csinálták, mégpedig úgy, hogy igazi faleveleket belemártották a festékbe és rányomták a falra, így ott maradt a levél-mintázat. Emlékszem, először kb. szétrobbant az agyam, mert nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik, hogy egy gyereknek nem hogy beleszólása lehet a saját szobája kifestésébe, de még segíthet is a szüleinek a festésben.
Aztán az évek során, ahogy ugye idősebbek lettünk, fokozatosan lecserélték a régi "kislány" bútorait "nagylányos" bútorokra és mindig mesélte, hogy pl. a tükrös-kétajtós szekrényét is ő választotta, engem pedig mardosott az irigység, mert még 16 évesen is az akkor már 30-as éveikben járó testvéreim gyerekkori bútoraival volt tele a szobám, amik finoman szólva se voltak már a legjobb állapotban és szerintem amikor anno a '80-as években megvették őket, már akkor se számítottak divatosnak vagy modernnek...
Ez mennyire normális? Vagy lehet, máshol se engedik a szülők a gyerekeiknek megmondani, milyenre szeretnék a saját szobájukat, csak a legjobb barátnőm élt fura családban?
válasza:Nekem még mindig azok a bútoraim vannak a szobában amiket születésem előtt vettek 30 éve. Az ágyat cserélték le egyszer. Sose zavart, nem is volt igényem újra pedig az én barátnőm szobája is többször újult be, de nem jutott eszembe irigykedni rá emiatt. A cuccaim a régi szekrényben is elfértek és a pipere asztalon is tudtam tanulni. Tapétát egyszer cseréltek azt én választhattam. Néha átrendeztem az asztal- ágy- éjjeli szekrényeket, nekem ez elég volt.
A leírásból úgy tűnik nem nagyon tudnak új bútorokat venni, de próbálkoznak a használttal. Abban egyet értek velük, hogy csak jobb egy használt ágyon aludni mint egy használt szivacson (persze jól átmosva, huzat rá stb). Amúgy rá is rakhattad volna az ágyra a szivacsod nem?
Ha vettél volna magadnak festéket, hogy na most kifestel engedték volna? Vagy hogy új bútort vegyél magadnak?
Anya az utóbbi pár évben rákattant a lomisokra (azt hiszem külföldről hozzák a dolgokat), sok szép holmit vett tized, huszad annyiért mint lett volna. Pl kanapé ágyat amit egyszer sem húztak szét vagy egy (mű)bőr ülőgarnitúrát amin csak egy kis horzsolás van. Szerintem nem hülyeség.
válasza:
válasza:Nalunk nem valaszthattam, mert nem volt penzunk ra. De sose voltak kislanyos bútoraim. Mondjuk nem is volt senkinek a környezetemben, így nem hiányzott. De kaptam rózsaszín szobát, pedig nem is akartam annyira, meg ra poszter.. Tudod ez a nagy hatalmas mint egy tapéta. Tök cuki volt. Színt valaszthattam volna kereteken belül. Meg tinikoromban telerakhattam poszterrel. De akkor már csak feher volt mindenhol a fal. (legolcsobb).
Saját gyereknel egyelore nincs beleszolasa (4 eves). Viszont később lesz.. De csak keretek között.. Hiszen a mi hazunk, attól h az ő szobája :D Megadok egy jo pár színt, abból majd választhat. Bútor: Kiválasztok 2-3at..és abból választhat. Nyilván olyat választok ki amit szerethet majd, de a pénztarcamnak is megfelel, meg az én izlesemnek is. Tehát pl ha rokker lesz, akkor nem mutogatom neki az almazöld-bézs szekrényt.😅
válasza: válasza:Kaotikusan nevelek gyereket. A 6 éves fiam az én óvodáskori szekrényeimet örökölte, de azt kérte, legyen különböző színű a szoba 4 fala, és úgy lett lefestve.
A 8 évesnek a szekrényt én választottam, a szőnyeget ő. Hát így. :)
válasza:A kislányos bútoroknak eleve nincs értelme, pont a baràtnős példa miatt: ciki lesz, kell az új a gyereki izlésnek, aztán kell a nagylányos, kell a felnőttes... pénzkidobás ennyi bútorcsere, ha nem megy tönkre, márpedig normális használat mellett nem megy tönkre.
Eleve olyan bútort kell választani már a kisgyereknek is, ami 10-15-20 év múlva is megállja a helyét. Az legyen a legnagyobb baja a gyereknek, hogy nem cukirózsaszín, most komolyan.
válasza:22. Ha beállítottam volna egy vödör festékkel, hogy na most nekiállok kifesteni a saját szobámat, szerintem agyon is vertek volna. És bárcsak túloznék.
Egyébként a barátnőm példáját nem azért hoztam fel, mert úgy gondolom, hogy alap kéne, hogy legyen, hogy pár évente lecseréljük a gyerek szobájában a bútorokat. Csak azért, mert csodálkoztam rajta annyi idős fejjel, hogy mikor a szüleivel úgy gondolták, elég régi már a szobájában lévő ruhásszekrény és lecserélik, a barátnőm dönthette el, milyen szekrényt szeretne a helyére, ha már egyszer úgyis az ő szobájában lesz.
Amikor pár hónapja csodákkal határos módon lecseréltük az íróasztalomat, bementünk egy bútorboltba és láttam 12.000 ft-ért egy (szerintem) nagyon szép íróasztalt. Igazából egy tök egyszerű asztal volt, egy szép falap a tetején, a lábai pedig 1-1 fémből készült "keret" voltak. Ilyesmi volt:
Csak a hátuljánál nem volt olyan fém-cucc, csak két oldalt, illetve a "fő kereten belül" ilyen vékonyabb fém-rudak voltak keresztbe. Kb. mintha egy drótkerítés lett volna, de nem drótból volt.
Volt egy hozzá illő polc is, hasonlított erre:
csak a polc lapjai nem lógtak ki ennyire oldalt. A polc is 12.000 ft-ba került amúgy, mint az asztal.
Rögtön meg is mutattam a szüleimnek és apám még bele is ment volna, hogy megvegyük őket együtt, viszont anyám ahogy meglátta, rögtön sipítozni kezdett, hogy hogy lehetek ilyen hülye idióta nem normális, hát ez vas, vas nem való a házba, stb. Végül be kellett kocsikázni az egész várost, amíg a 4. bútorboltban találtunk egy asztalt, amire végül ők is rábólintottak, hogy megvegyük. Ez mellesleg 25.000 ft volt, azaz az árából simán kitelt volna a másik boltban az asztal és a polc együtt, és amikor összeraktuk itthon, rájöttünk, hogy egy rozoga kis szar, aminek alig van tartása és ha könyökölök rajta és egy kicsit megmozdulok, attól félek, kettétörik a felsőtestem súlya alatt.
De persze ez még mindig sokkal jobb, mint az olcsóbb asztal az első boltból, mert legalább "nem vas"...
válasza:A szobám fala mindig valami fehér/világossárgás volt.
A régi bútorokat leszámítva persze, anyám engedett választani ha új bútort vettünk. Mondjuk nem volt nagy a mozgástér sohasem, eléggé speciális szobám van, a bútorok nagy része nem "kompatibilis".
Használt ágyba meg befeküdnék, ha amúgy tiszta. A tanyánkon van egy régi, kb 50 éves ágy. Nyilván át lett tisztítva. Marha kényelmes!
válasza:Annyiban egyetértek anyukáddal hogy az a szoba szín tényleg sötét lett volna, bele a színezőanyag meg elég drága.
De akkor is meg lehet volna oldani hogy csak az egyik falat festitek olyan színűre a többi más.
Egyáltalán nem normális amit a szüleid művelnek. Nekem most csinálják a szobám maximálisan van beleszólásom mindenbe. Max annyi hogy édesapám mondta hogy világos fal színt nézzek (ő úgyis jobban ért ehhez szóval hallgatok is rá)
Már nagyon sok mindent nem tudsz velük kezdeni mert gondolom 18 körül lehetsz ha nem több.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!