Miért nem értik meg, hogy nem bolti eladó, kocsmáros vagy gyári munkás akarok lenni életem végéig, hanem többre vágyom?
21 éves vagyok, ebben az évben fogok végezni az egyetemen (nyelvi alapszak). Még eldől, hogy konkrétan mit és hol, de abban egészen biztos vagyok, hogy tovább szeretnék tanulni és alapvetően azt gondolom, hogy kell is. Eddig egy vidéki egyetemen tanultam és tanulok, amit sok szempontból szeretek (pl. kisebb, barátságos és hangulatos város, jó a közösség, nagyon szeretem a tanáraimat is, akik nagyon segítőkészek és támogatóak), viszont itt kevesebb lehetőséget látok (pl. diákmunka, gyakorlat, kapcsolatok, szakmai fejlődés) és emiatt szívesen mennék Budapestre is.
Erről már többször beszéltem otthon is, viszont a szüleim csak abban gondolkoznak, hogy én itt most majd lediplomázom, hazaköltözök és akkor ott élek, dolgozom... Na most egyelőre még nem döntöttem el, hogy a főváros vagy a jelenlegi egyetemi városom, de az tuti, hogy én nem otthon képzelem el az életemet. Az egy pici kisváros, ahol nekem nulla lehetőségem van és nincsen semmi, ami engem haza tudna csábítani. Nincsenek a korosztályomnak való szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek, eleve nem is nagyon van korombeli lakos, van egy-két bolt, egy-két étterem és ennyi. Számomra semmi picikét is szakmai munkalehetőség nincsen, és hangozzék bárhogyan is, én nem azért tanultam és tanulok, hogy ezt feladva beálljak a kiskocsmába vagy a sarki boltba, esetleg elmenjek egy gyárba dolgozni. Nem nézem le ezeket a munkákat és embereket sem, nincsen velük semmi baj és én azzal is tisztában vagyok, hogy az én végzettségem nem egy orvosi vagy egy mérnöki diploma, de én még fiatal vagyok, szeretnék még tanulni, fejlődni és erre úgy semmi lehetőségem nem lenne. A szüleim viszont csak a magukéval példálóznak, hogy az xy mennyit keres a közeli gyárban végzettség nélkül, három műszakban és az milyen jó, mert nem is nehéz az a munka vagy, hogy a nemtudomkicsoda is ott végzett mint te és most ott dolgozik a boltban (mert elvárták a felsőfokú nyelvtudást, csak soha nem használja, mert nincsen rá szükség) vagy a nemtudomhogyhívják is milyen jól el van az önkormányzatnál, nem kell csinálnia szinte semmit és mégis kifizetik... ha pedig megjegyzem, hogy én nem nyolc általánossal rendelkezem, mint az xy vagy pályakezdő fiatalként nem olyan munkát szeretnék, ami abból áll, hogy a bokámat vakarom napi 8 órában, vagy hasonló, akkor én vagyok a hülye, mit képzelek magamról, ez van, itt ilyen az élet, ezt kell csinálni stb. (hozzáteszem, hogy ők sem ilyen munkahelyen dolgoznak). Pontosan tudom, hogy ott ilyen az élet és én pont ezért nem akarok visszamenni.
Ne legyetek már hülyék, komolyan!
Van diplomája és tud felsőfokon angolul! Ez már önmagában elég egy belépő szintű irodai munkához, nettó 200as fizuval! Ilyet bármikor tud találni és ebből nem fog éhenhalni, és nem is kell eltartania a szüleinek. És akkor még nem is beszéltem a német és a kínai nyelvtudásáról! Ha olyat talál, ahol ezeket használni tudja, akkor az már bőven nettó 300as kezdőfizu!
Mélységesen egyetértek a Kérdezővel, hogy azt tanulja és csinálja, ami őt érdekli! Különösen úgy, hogy a nyelvtudás egy értékes dolog a munkaerőpiacon! Ott van a kismillio irodai munka, SSC, level 1-es support, de akár még ki is mehet Angliába vagy bármelyik északi országba, vagy a némettel Ausztriába, Németországba vagy Svájcba! Annyi lehetősége van, hogy nem igaz!
A mai fiatalok túlnyomó része összetenné a két kezét ezekért! Nézd már meg hány olyan szerencsétlen van, aki nem kapta meg a diplomáját, mert nem tudott egy (!) középfokú (!) nyelvvizsgát lerakni!
Most tereljük be mindenkit az IT-ba, mert abba van a nagy pénz? Ne értsd félre, én abban dolgozom, nagyon szeretem, de azért választottam mert érdekel és van érzékem hozzá, nem azért mert ebbe van a nagy pénz!
Én nyelvszakos voltam, majd nyelvészet mestert végeztem. Végig dolgoztam egyetem mellett, alapszak mellett is, mert a családom nem volt tehetős, szóval a vasárnapi ebéd kéthetente, amiből vittem volt az összes támogatásuk.
Nekem is van 3 nyelvvizsgám, jogsim, meg 3 emelt szintű 5-ös érettségim, ugye megvan a két diplomám és megmondom neked, hogy ezekkel a s.ggemet törölhetem ki, mert ezek önmagukban papírok. Fiatal voltam és naív, amikor azt gondoltam, hogy majd a nyelvészet mester milyen jó lesz, de mivel nagyon érdekelt, elvégeztem, de legalább magamnak finanszíroztam.
Egyetem mellett dolgoztam, és a munkatapasztalatom, a kapcsolatok és mondhatom, hogy a jellem, ami kifejlődött a megpróbáltatások alatt előrevittek az életben és ma olyan jó munkám van, amiről sokan csak álmodnak, nem kevés fizetéssel. A munkának semmi köze a nyelvészethez.
Amit nálad látok, az csak céltalan lézengés, ostobaság, gyerekesség és hiszti. Nem fogsz sehova sem eljutni az életbe ilyen hozzáállással. Kutatni sem fogsz tudni, meg PhD-zni sem fogsz tudni. Fogalmad sincs az életről, és a szüleid ezt jól látják.
Valaki meg tudja mondani a lottó számokat is? Ha az annyira megy, hogy nekem mi mennyire fog menni, hogyan fogom elvégezni az egyetemet, milyen munkám lesz, mennyit fogok keresni stb., akkor lehet, hogy érdemes lenne azt jósolgatni inkább, nem?
Bocsi, de pont nem érdekel, hogy ki mit kezdett az életével, ki mire vitte, ki hogyan csinálta és, hogy ki mit gondol arról, hogy én mire fogom vinni, én milyen vagyok, vagy a szüleim mit látnak. Semmi jelentősége nincsen.
Párom anglisztika alapszakot végzett, és mellé az angolon kívül semmilyen idegen nyelvet nem tud rendesen, németül makog teljesen kezdő szinten, mellé nemzetközi tanulmányok mesterszakot végez levelezőn.
Emellett pont egy nagy multi SSC-jén dolgozik, 200 nettóval kezdte, azóta előléptették, imádja a munkáját és 350 nettót keres már, pedig alig pár éve kezdett dolgozni, ez előtt még diákmunka tapasztalata sem volt, teljesen ez az első munkahelye.
Ahol dolgozik, két kézzel kapkodnak németet, vagy ritka nyelveket beszélő emberekért, akkora hiány van, hogy néha még retardáltakat is felvesznek csakis kizárólag a nyelvtudás miatt ilyen nettó 400-as fizukért.
De persze gondolom az én válaszom is le lesz pontozva, mind mindenkié, akinek van valós tapasztalata arról, hogy milyen lehetőségei vannak egy nyelveket beszélő frissdiplomásnak Budapesten.
74: és kell hozzá mesterképzés? Nem.
Akkor feleslegesen csinálná meg a kérdező? Igen.
Csinálhatná munka mellett, ahogy a felnőttek szokták a hobbijaikat? Igen.
Csak anyuék pénzén jobban esik neki.
Egy nyelvszakon tanulsz nyelvészetet, irodalmat, kreatív írást, tudományos szövegírást, fordítást, ezt mind gyakorlod és rohadt sokat olvasol... ennek mind van haszna a nyelvtudást tekintve. Ezzel szemben mit csinálsz mondjuk egy sima nyelvtanfolyamon vagy, ha önállóan tanulod a nyelvet? Fogsz egy tankönyvet, szótárazod a szavakat, beszélgetsz hétköznapi témákról, sorozatokat/filmeket nézel és olvasol valamit, ami éppen érdekel (ami azért nagy valószínűséggel szórakoztató, populáris jellegű). Ez még a jobbik eset, de tapasztalatom alapján egy átlag nyelvtanuló a kötelezőn kívül nem használja a nyelvet, nem gyakorolja, nem bővíti a szókincsét, sőt akár csak magol és nem szerez valódi tudást. Nem haszontalan egy mesterképzés, már csak abból a szempontból sem, hogy engem érdekel és emiatt önmagában már érdemes elvégezni. Ha fel tudnád fogni, hogy valaki nem úgy gondolkodik, hogy “ez ennyi pénzt keres, ilyen munkával és én is ezt akarom, ezért én is ezt akarom tanulni”, akkor talán megértenéd, hogy nekem ez miért fontos. Ha nem megy, akkor az sem baj, csak 5 milliószor leírni, hogy te nem így gondolod, mert nincsen semmi értelme.
Plusz nem tudom, hogy miért fáj, ha valaki mondjuk nem munka mellett szeretne tanulni, hanem tanulás mellett szeretne dolgozni... Leírtam, hogy hol milyen lehetőségeim vannak elvégezni a szakot, nappalin szeretném egy általam választott egyetemen és emiatt nappalin fogom csinálni egy általam választott egyetemen.
Sok válasz volt már itt mindenkitől, a Kérdezőtől és másoktól is, bevallom, nem olvastam el mindent.
Azt biztosan tudjuk, hogy a Kérdező szüleinek az a fő problémája, hogy nem akarják/tudják tovább támogatni a lányuk? Ebben biztosak vagyunk?
Vagy azért nem akarják tovább támogatni, mert szerintük egy nyelvszakos mester nem piacképes? Ha mondjuk a nyelvi alapszak után, az ELTE programtervező informatikust kezdené el, ami egy elég piacképes szak, akkor azt vajon támogatnák?
Vagy lehet itt igazából az a probléma, hogy a szülők úgy képzelték el azt az egészet, hogy a Kérdező elvégez valami diplomát (hogy azért lehessen vele hencegni, hogy a lányunk diplomás), utána pedig hazaköltözik a kisvárosba, beáll a Rozi mellé a boltba, férjhez megy valakihez, és ott fognak lakni a szüleitől 3 utcányira? Aztán gyerekei lesznek, akikre iskola után majd ők (a nagyi) vigyáznak, és minden vasárnap nagy közös családi ebéd lesz rántott hússal és sültkrumplival? Mi van, ha nekik ez az álomképük, és ezt zúzza most épp darabokra a Kérdező azzal, hogy Pestre költözik, elhelyezkedik valami pesti irodában, ott fog élni, ott fog dolgozni, ott talál férjet, és a szülők mondjuk csak havi 1x látják az unokáikat?
Mi van, ha nekik aztán tök mindegy, hogy nyelvszak vagy programozó szak, csak legyen egy diploma, és utána éljenek együtt tovább a kisvárosunkban?
Szerintem itt elsősorban a szülőknek kellene egyértelműbben kommunikálni, akár úgy is, hogy "Lányom, egy diplomát finanszíroztunk neked, többet nem fogunk!". Ha ezt így kimondták volna, akkor mindenkinek tiszta lenne a helyzet, és nem kellene itt találgatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!