Szar alak vagyok mert nem akarok elmenni apÁm esküvőjére?

Mikor a kérdés címét elolvastam, kapásból azt mondtam volna: igen.

Miután a leírást elolvastam, ismételném az elsőt: az egyetlen undorító szar alak itt apád.

Nem vagy szar alak.

"Apád" nem érdemli meg, hogy jelen legyél, és te sem "érdemled meg" azt az elvesztegetett délutánt, amit el kellene pazaroljál rá.

Kiszámoltam: egy normális apa, még válás után is, évi legalább 60 napot tölt a gyerekével.

(A két hetente két nap, meg egy rövidke nyaralás van csak benne.)

Az évi 3 nap, ennek az egyhuszada. Ha az esküvő, mondjuk öt óra lenne mindenestül, akkor ennek egyhuszada egy negyedóra. Annyit érdemel ez a kapcsolat. Bár ha közben a kedves mostoha még a száját is huzogatta, akkor némi köhögés, csoszogás is jár neki, meg az, hogy a szertartás felénél hangosan kivonulj.

Ehhez képest az ajánlatod, hogy nem mégy el, egy grállovag viselkedése.

Oké, szerintem mielőtt máglyán megégetjük, szerintem kb. minden szülőnek volt már olyan pillanata az életében, amikor valami nagyon csúnyát mondott a gyerekének. Nem akarta, de megtette. Aztán bánta. Sok szülő ennél sokkal csúnyábbat is mondott már a gyerekének, és nem azért mert nem szerette volna kevésbé, hanem mert az emberek hibáznak.

Oké, az apának nincs mentsége "igazán", de ha az én fiam mondaná nekem amikor szívből szeretném hogy ott legyen, erre csak annyit mond, hogy bocs, nincs kedvem hozzá hogy menjek, az nagyon rosszul eshet le az apa fejében.

És itt most nem arról van szó, hogy hányszor látogat meg egy évben, mondjuk kéthavonta, vagy hogy a felesége egy hárpia, anyádék elváltak, hanem egyszerűen arról, hogy apád tényleg szerette volna ha ott vagy.