Miért nem értik meg, hogy nem bolti eladó, kocsmáros vagy gyári munkás akarok lenni életem végéig, hanem többre vágyom?
21 éves vagyok, ebben az évben fogok végezni az egyetemen (nyelvi alapszak). Még eldől, hogy konkrétan mit és hol, de abban egészen biztos vagyok, hogy tovább szeretnék tanulni és alapvetően azt gondolom, hogy kell is. Eddig egy vidéki egyetemen tanultam és tanulok, amit sok szempontból szeretek (pl. kisebb, barátságos és hangulatos város, jó a közösség, nagyon szeretem a tanáraimat is, akik nagyon segítőkészek és támogatóak), viszont itt kevesebb lehetőséget látok (pl. diákmunka, gyakorlat, kapcsolatok, szakmai fejlődés) és emiatt szívesen mennék Budapestre is.
Erről már többször beszéltem otthon is, viszont a szüleim csak abban gondolkoznak, hogy én itt most majd lediplomázom, hazaköltözök és akkor ott élek, dolgozom... Na most egyelőre még nem döntöttem el, hogy a főváros vagy a jelenlegi egyetemi városom, de az tuti, hogy én nem otthon képzelem el az életemet. Az egy pici kisváros, ahol nekem nulla lehetőségem van és nincsen semmi, ami engem haza tudna csábítani. Nincsenek a korosztályomnak való szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek, eleve nem is nagyon van korombeli lakos, van egy-két bolt, egy-két étterem és ennyi. Számomra semmi picikét is szakmai munkalehetőség nincsen, és hangozzék bárhogyan is, én nem azért tanultam és tanulok, hogy ezt feladva beálljak a kiskocsmába vagy a sarki boltba, esetleg elmenjek egy gyárba dolgozni. Nem nézem le ezeket a munkákat és embereket sem, nincsen velük semmi baj és én azzal is tisztában vagyok, hogy az én végzettségem nem egy orvosi vagy egy mérnöki diploma, de én még fiatal vagyok, szeretnék még tanulni, fejlődni és erre úgy semmi lehetőségem nem lenne. A szüleim viszont csak a magukéval példálóznak, hogy az xy mennyit keres a közeli gyárban végzettség nélkül, három műszakban és az milyen jó, mert nem is nehéz az a munka vagy, hogy a nemtudomkicsoda is ott végzett mint te és most ott dolgozik a boltban (mert elvárták a felsőfokú nyelvtudást, csak soha nem használja, mert nincsen rá szükség) vagy a nemtudomhogyhívják is milyen jól el van az önkormányzatnál, nem kell csinálnia szinte semmit és mégis kifizetik... ha pedig megjegyzem, hogy én nem nyolc általánossal rendelkezem, mint az xy vagy pályakezdő fiatalként nem olyan munkát szeretnék, ami abból áll, hogy a bokámat vakarom napi 8 órában, vagy hasonló, akkor én vagyok a hülye, mit képzelek magamról, ez van, itt ilyen az élet, ezt kell csinálni stb. (hozzáteszem, hogy ők sem ilyen munkahelyen dolgoznak). Pontosan tudom, hogy ott ilyen az élet és én pont ezért nem akarok visszamenni.
válasza: válasza: válasza: válasza:Rendben, én elfogadom az álláspontodat. Viszont van egy rossz hírem; te sem kérhetsz olyat tőlük, hogy fizessenek valamit, amiben nem látják a rációt.
Egyébként csak úgy nem is lehetsz bolti eladó, mert ahhoz is szakma kell. Gyárba mehetsz, addig visz a nyelvészet alap. A fordító-tolmáccsal mi a baj? Kínaival hasznos is lehetne.
válasza: válasza:Senki nem kérte tőlük, hogy fizessenek valamit, amiben nem látják a rációt. Amit elvárhattam volna az az, hogy legyenek őszinték és következetesek, de ahogyan a példa is mutatja, az nekik nem megy. Nem kell azt mondani, hogy támogatunk és segítünk, ha közben nem ezt gondoljuk és nem kell puffogni, így-úgy trükközni stb., ha valamit normálisan is meg lehet mondani és meg lehet beszélni... Egyébként is érdekes a felvetés, mert nem tudom, hogy pl. akkor az alapszakban mondjuk látták-e a rációt, de a mesterben már nem? Vagy pl. egy mérnöki vagy bármely más szak sem lenne olcsóbb, ha azt szeretném tanulni. Szerintem ők sem tudják megfogalmazni, hogy mi a bajuk, gondjuk, problémájuk vagy egyáltalán mit gondolnak... lehetséges, hogy nem is gondolnak semmit.
Egyébként rengetegen dolgoznak végzettség nélkül a városban bolti eladóként, pultosként, felszolgálóként, konyhai dolgozóként és hasonló munkahelyeken, a kutya nem foglalkozik vele, hogy van-e szakmába vágó végzettségük vagy tapasztalatuk. Max. nem minden üzletbe veszik fel őket, pl. egy dohány boltba vagy egy lottózóba nem, de egy sima élelmiszerboltba vagy egy mezei pékségbe igen, max. esetleg később elküldik valamilyen képzésre, ha úgy gondolják. Gyárba pedig ugyanúgy bárkit felvesznek és egyébként nem, nem eddig visz egy nyelvszak... A fordító-tolmáccsal pedig nincs is semmi baj, nem is írtam olyat.
Aha, 21 éves felnőtt, munkaképes ember vagyok.... igen, aki még tanul. 21 évesen rengetegen tanulnak, nagyon helyesnek is tartom és én ezt egyáltalán nem tartom sem problémának, sem bajnak, sem szégyennek, sem semmilyen negatív jelzőt nem tudnék hozzá társítani. A példa kedvéért elmondom, hogy anyám is tanult még 21 éves korában, apám is tanult még 21 éves korában és a testvérem is tanult még 21 éves korában.... Rajtuk kívül is még rengeteg ember tanult 21 éves korában, és ez nem élősködés vagy nem láblógatás. Ennyiből, ha már nem vagyok tanköteles, akkor el kellett volna mennem dolgozni, vagy mi? Ne haragudj, de szerintem egyáltalán nem egyeznek a nézeteink, az értékrendszerünk és úgy alapvetően a világnézetünk, ha te így gondolkodsz, ahogyan azt a válaszaid tükrözik.
Nem nézem le a szüleimet, nem tartom őket kevesebbnek stb., csak szimplán nem tudok mit kezdeni a felfogásukkal, mert abszolút nem látok benne semmi logikát, semmi következetességeket, az észérvek teljes hiányát tükrözik és ahogyan azt az előző hozzászólásomban is leírtam, nem tartom egyenes és őszinte dolognak azt, ahogyan ők ezt a helyzetet kezelik. A szüleimnek pedig az az 5 év, amit ők így letartanak nem gondolnám, hogy azt jelenti, hogy lemondanak bármiről is a saját kárukra... Ha otthon maradok és elmegyek dolgozni, akkor otthon élek még sokkal és sokkal tovább és bizony rászorulok a támogatásukra, segítségükre (legyen az a lakhatás, élelmiszer vagy a közlekedés). Az, hogy tanultam és tanulok azt is jelenti, hogy például külön lakom tőlük és nem otthon vagyok, kollégista vagyok és emiatt minimális a lakhatási költségem, nem költök pénzt helyi közlekedésre, kapok ösztöndíjakat. Szerintem emiatt nem verték magukat nagy költségbe...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!