Hogy tudnék anyukámnak segíteni feldolgozni a testvérem halálát?

Idén februárban 2 éve lesz, hogy a húgom elhunyt. De anya sajnos még sehol sem tart a történtek feldolgozásaban.Természetesen az egész család igénybe vette pszichológus segítségét, anya is, de neki nem igazán használt. Ugyanolyan rezignált és lesújtott . Magába van zárkózva, alig tart kapcsolatot a külvilággal,a munkáját is otthagyta, minden idejét a gyász a teszi ki. Ne értsetek félre, megértem a fájdalmát, természetesen én is életem legfájdalmasabb élményeként tartom számon a történteket, elhiszem,hogy neki anyaként nehezebb, pláne, hogy végignézte a húgom halálát... De a család többi része nem veszi jó néven, hogy minden mást elhanyagol. A nyáron a másik húgom kislányának a keresztelőjére nem ment el,mert a templomról a temetési szertartás jut eszébe. A húgom nem csinált belőle ügyet, megértette, de érzhető, hogy azért rosszul esett neki,neheztel. A férjem öccsének esküvőjére szintén nem jött el. Karácsonykor őt is meghívták anyósomék, el is vittük, de egy idő után félrevonult és magában motyogott az elhunyt húgomhoz... A férjem azt mondta, bár szereti és együtt érez vele, de csökkenteni akarja vele a találkozásokat.Nagyon szeretnék valamit tenni, hogy neki is könnyebb legyen együtt élni ezzel a súllyal, és hogy másokkal is javuljon a kapcsolata, ne marja el maga mellől a családtagokat.