Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mik azok a tettek amik megbocs...

Mik azok a tettek amik megbocsájthatatlanok egy szülőnek?

Figyelt kérdés
Mi az a dolog amit ha anyukád/apukád tesz nem bocsájtanál meg nekik soha?

2019. nov. 18. 20:08
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
79%
Azt, hogy "becsuszott gyerek" vagyok. Nekik, egyutt legalabbis semmikepp nem kellett volna gyereket vallalniuk.
2019. nov. 18. 23:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
81%
Apam kurta a noverem. Anyam alkesz.
2019. nov. 18. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
23%
Szerintem a feldolgozatlan traumák lehetnek. Lehet ez akár egy csúnya, gyűlölettel teli nézés is.
2019. nov. 18. 23:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
73%

-nem áll ki értem

-mindig tudatosítja bennem, hogy a puszta létem szégyent hoz rá

- társaságban oltogat

- az aktuális párjelöltem felett ismeretlenül poharat tör

2019. nov. 19. 00:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
86%
Nekem úgy konkrét trauma nincs a szüleimmel kapcsolatban, csak az egész, élethez való hozzáállásuk: Mindig mások felé akartak megfelelni, soha nem a kis család (házastárs, gyerekek) volt a fontos, hanem mindig a szomszédok, munkatársak, távolabbi rokonok, hogy ők "mit szólnak". Az idegennek előbb ugrottak segíteni anyámék, mint nekünk. Én ennél nagyobb árulást el sem tudok képzelni, és ez kísérte végig az életemet. Mi csak lecseszve, elárulva, félrelökve és szapulva voltunk azon a közösségen belül, ami a menedéket kellett volna, hogy jelentse nekünk (tehát a kis család, mi négyen). Kifelé pedig ment a bájolgás, kedveskedés, segítőkészség. (Magyarul külső kontrollos nyomik voltak világ életükben, csak erre most jöttem rá, akkor gyerek- és fiatal felnőtt fejjel borzasztó volt. (Mondjuk sokat nem is nyitogatom rájuk az ajtót, így 48 évesen.)
2019. nov. 19. 07:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
78%

Anyámnak azt, hogy gyerekként soha nem állt ki mellettem a nevelőapámmal szemben és soha nem mesélt az édesapámról semmit, akit 3 évesen veszítettem el.

Felnőttként pedig egy mondat, amit amíg élek nem bocsátok meg: mikor bejelentettük, hogy hamarosan érkezik a 3. gyerekünk, ennyit kérdeztek: "Minek?"

2019. nov. 19. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:
79%

Én azt nem tudom megbocsátani, hogy mindig más gyerekhez hasonlítgattak kicsinek, pedig se csúnya, se buta nem voltam. Emiatt nagyon alacsony az önbizalmam a mai napig.

Most felnőttként az olyanok, mint hogy a páromat nem tudják elfogadni vagy az életmódomat, ezek igazából nem izgatnak, hiszen nem tőlük függök már. Érdekes módon csak a gyerekkori sérelmek maradtak meg igazán.

2019. nov. 19. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
26%
#17es vagyok, azt kifelejtettem, hogy nálunk is ugyanaz volt, mint a #15ös válaszolónál, hogy mindenkinek meg kellett felelni, kifelé a bájolgás ment, 4 fal között meg az ellenkezője. Ez hatalmas frusztrációt hagyott bennem.
2019. nov. 19. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!