Hogy kezelitek a családon belüli társadalmi különbségeket?
A párom elég szegény családból jött, maximum képzettség náluk 1-2 embernél az érettségi, legtöbbjüknél az sem. Mi viszont diploma után elkezdtünk külföldön elég jól keresni, most is kiemelkedően keresünk és elég jól élünk. Mindig is ez volt a célunk, mi büszkék vagyunk, hogy az 5 éve vágyott életszínvonalat elérhettük. Rengeteget tanultunk és tanulunk folyamatosan, nyitottak vagyunk a világra, sokat utazunk, több nyelven beszélünk...stb. Tehát egy igazi jómódú, értelmiségi életet tudunk élni.
Az én családom bár nem gazdag, sok felső-középosztály belit ismer, barátaik is vannak ilyenek. Meg kell hagyni, a párom családjához képest minket igen normális körülmények közt neveltek (pl nem kellett közös vízben fürdnie a családnak, vagy megkaptunk márkás élelmiszereket, kifizettek bármilyen orvosi ellátást magánban, ha kellett...stb.). Ezért ott egy fokkal jobb a helyzet.
De a párom családjával folyamatosak a konfliktus közeli helyzetek, melyeket csak ritka nagy türelemmel bírok visszatartani. Félek, hogy egyszer kiszalad belőlem az összes véleményem.
Most épp azon volt hajszál híján vita, hogy megmondtam, én itthon állami kórházban nem fogok szülni (nem vagyok terhes, anyósjelölt magyarázza az unokát vagy 5 éve). A testvérem pár éve szült az illetékes kórházban, és a látottak, elmondottak alapján soha nem mennék oda. Szinte szememre vetette az anyósjelölt, hogy ha eddig külföldön is éltem, miért nem szültem ott a jobb kórházakban. 23 éves voltam akkor és egy fizetésből éltünk... de szerinte szülnöm kellett volna a semmire, mint ahogy ő tette. Illetve perpill egy egy félszobás, új lakásunk van, amit tervezünk hamarosan cserélni, de egy fél szobába nem akarok gyereket, nem férnénk el, ezen is megy a magyarázás, hogy más 5 gyereket felnevelt 30 m2-en. Aztán vadiúj autót vettünk, mert a régivel sok gond volt már, azért is kapjuk a fintorgást. Folyton azt erőltetik,hogy mi is olyan prolik vagyunk, mint akik közt ők élnek, mi is legyünk olyanok, mint ők, éljünk úgy, mint ők. Minek a magánfogorvos, miért élünk olyan tisztán (párom rászólt valakire, mert összetúrta mosatlan kézzel az egész rágcsálnivalót :D),.. Fogadok, hogy a gyerekeinkkel is majd így fognak bánni. Mert hát ha a szomszéd Julcsikának, akinek van két szülője 8 általánossal, jó a a leggyengébb iskola, hétvégente a sarki kocsma, mint kirándulás, és 18 évesen egy mondatot nem bír leírni helyesen, akkor én miért akarom a gyerekeimet jó iskolákba járatni és miért akarok intelligens, viselkedni tudó embereket faragni belőlük. Pl hangoztatják, hogy minek új ruha, minek utazgatni, minek új autó, minek nagyobb lakás, minek tanulunk 30 körül is... minden bajukra van, ami kicsit magasabb színvonal, mint az övék.
Akik szintén megéltek valami hasonlót, hogy kezelitek ezt? Próbálom türelemmel viseltetni feléjük, de a folyamatos kritikáik miatt nehéz. Más társadalmi réteg vagyunk, én mindig is az voltam a családom révén, a párom meg rég túlnőtt rajtuk, és nem bírják sem felismerni, sem elfogadni.
Talán a barátokkal beszélném meg. Jaaa, hogy neked az sincs? Hát nem csodálom!
Egyébként kár is itt válaszolgatni, ha a nem tetsző válaszok törölve vannak!!!
Hát akkor mégegyszer...
Középosztály beli --- középosztálybeli
Ha ennyire magas lovon ülsz, ilyen sznob vagy, erre is legyen igényed!
Csak akkor ne keverd a dolgokat. Amiket most leírtál, azok valóban gusztustalan és proli, tanulatlan dolgok, de eddig nem ezen pörögtél, eddig azt helyezted előtérbe, hogy más a társadalmi szintetek, más körülmények között éltek, azaz konkrétan te a nagy jómódban élő leszegényezted őket. Csak tudod nem minden szegény ember koszos. (És nem minden gazdag tiszta.)
Szóval ha a higiéniájukkal és a műveltségi szintjükkel van bajod, akkor nem arra kéne kihegyezni a dolgokat, hogy ez mind amiatt van, mert nem megfelelő anyagi körülmények között élnek.
Azért sem vagyunk egy társadalmi osztály, mert tízszer annyit tanultunk, mint ők. Ha ugyanannyit keresnénk, akkor sem lennénk sok mindenben egy szinten. Alig van közös témánk, mert mi más értelmi szinten is vagyunk, mint ők. Pl azt hittem, kettéáll a hajam, mikor a párom egyik női rokona megkérdezte, mekkora tampont használok, meg elkezdett a mentruációs sztorijairól beszélni nekem... nálam az ilyen nem téma. Sem a gyerekvállalás, mindenki saját dolga legyen az is.
És az igaz, hogy nem minden gazdag tiszta, de más szemszögből: a tanultabb embereknél biztos vagyok benne, hogy álalánosságban megfigyelhető a magasabb személyi higiénia, mint a szegényebbeknél. Már csak azért is (és kis faluból jöttem, sok emberről hallottam ilyeneket) sokan a vízzel, tisztálkodó szerekkel próbálnak spórolni, mint pl amikor egy vízben fürdik az egész család, vagy nem moshatnak a gyerekek kezet wc után, mert sok a vízszámla. Pároméknál is ez volt.
Én azt mondom neked, hogyha ennyire nem megy elfogadni a párod családját és ennyire zavar, hogy prolik, akkor szakítsd meg vele a kapcsolatot. Ő onnan jött, a családját nem választhatja meg az ember, ez a keresztje. Ha neked ez nem téma, akkor szépen váljanak szét útjaitok!
Nálunk is hasonló a helyzet. Anyósom igazi tenyeres talpas paraszt asszony, nyolc elemi végzettséggel. Tisztaság, takarítás sem az erőssége. Nagyon nehezen ment, hogy elfogadjam. Férjem gépszmérnök, én is egyetemet végeztem. Sokszor járt a fejemben, hogy lehet rokoni kapcsolat az anyósom és a férjem között vagy a sógorom között, mert a sógornőm és a sógorom sem az tipikus IQ bajnok kategória. Azonban én elfogadtam a helyzetet, hogy ez a férjem családja, vagy megszokom vagy megszökök. Szerintem nálad is ez a lehetséges út.
Ezenkívül én nem érzem magam felsőbb rendűnek, okosabbnak, ügyesebbnek, mert én egyetemre jártam, míg a Te írásodból nekem nagyon az jön le. Tudod az igazán intelligens ember, aki szót tud érteni egy doktorral is és a 8 elemit végzett Mariska nénivel is a karakószörcsögi faluból. Anyósod, sógornőd, párod egész rokonsága nem fog megváltozni, nem lesznek agysebészek, de sztem anyósod sem vág neki még egy szakiskolának sem. Szóval ez a helyzet. Vedd elő a fene nagy intelligenciádat és találd meg velük a hangot, vagy lépj le és keress párt a te társadalmi osztályodból egy festett körmű, szépen sminkelt anyóssal! Minden jót!
"mikor a párom egyik női rokona megkérdezte, mekkora tampont használok, meg elkezdett a mentruációs sztorijairól beszélni nekem"
erről a nagynéni jut eszembe a bazi nagy görög lagziból :D
amúgy kérdező, sokan nem tudnak itt szöveget értelmezni és leragadnak apróságoknál. én értem, mi a problémád, és bár szerencsére nem vagyok ilyen helyzetben, megértem, hogy frusztrál téged ez az egész. szerintem ha végképp nem tudsz javítani a helyzeten, az utolsó opció, hogy megszakítod a kapcsolatot a férjed családjával (persze ha ezzel ő is egyetért).
Én pl megpróbálom nem támadólag elmagyarázni a más gondolkodást, életmódot követő családtagjaimnak, mit miért csinálok/gondolok másképp, de legtöbbször megpróbálom elkerülni az olyan témákat, amiben egészen biztos, hogy eltér a látásmódunk. Mivel tudom, hogy alapvetően egyikünk gondolkodásmódja sem fog megváltozni, így feleslegesnek tartok minden olyan téma feszegetését, amiből csak vita kerekedne.
Pl a családom egy része tipikus "szegénység tudatos", azaz azt az elvet vallja, hogy addig kell nyújtózkodni, ameddig a takaró ér, tanuld meg beosztani azt a kevést pénzt, amid van, stb. Vagyunk páran a családban, akik viszont azt a szemléletet követjük, hogy az igényeinkhez keressük a megoldásokat, tehát nagyobb takarót keresünk az igényeinkhez, pl folyamatosan tanulunk, keressük a több bevételt kereső munkalehetőségeket, vállalkozásokat indítunk, nyitott szemmel járunk, miben lehetnénk sikeresebbek, stb. Ez a két szemlélet sosem fog találkozni, de ha nem támadólag ülünk le egymással beszélgetni, akkor általában nincs komolyabb konfliktus:).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!