Vajon félreismertem őt? Helyre hozhatom még a kapcsolatotunkat?

Szerintem nem, bocs. Valószínűleg tele volt már a töke veled meg a kéretlen tanácsaiddal meg beleszólásoddal. Én se bratyiznék már veled.

Mondjuk, egy bocsánatkérést azért megejthetnél.

Az összehasonlítgatások nagyon tudnak fájni, elhiszem, hogy jószándék volt mögötte, de engem egész életemben csupán "jószándékból" aláztak összehasonlítgatásokkal, mindig volt "mert bezzeg a másik" stb.

Nem akarok okosnak látszani, nagyon nehéz valaki mellett úgy lenni és úgy irányítani, hogy ne vegye beleszólásnak, utasítgatásnak, kioktatásnak.

Késő. Tapasztalatból mondom. Engem állandóan az unokatestvéreimhez hasonlította, hogy "bezzeg az Árpika így, meg úgy." Hát én nem vagyok Árpika.

Árpika boldog, én is az vagyok a saját életemben. Nem vagyok egy közösségi vadállat, de az ilyen emberek miatt, mint te nem is volt merszem annyira sok mindenhez. Jó, hogy a te unokahúgod úgy alakította az életét, hogy az ilyen emberek, akik lehúzzák nincsenek benne. Hagyd békén szerintem, utólag megbánhatsz valamit, de van, amit nem lehet helyrehozni. Inkább támogattad volna. Mikor egy másik emberhez hasonlítasz valakit, szerintem az a legfájóbb dolog annak, akit lekicsinyellsz.

Fogadd el, és éld a saját életed.

Roppant ellenszenves ember vagy, már ne haragudj!

Elejétől fogva lenézted az a szerencsétlen másik lányt: "az egyiknek rendes családja volt, a másikat sajnos egyedül neveli az anyja, ezért úgy gondoltam, besegítek, ahol csak tudok.."

- RENDES család a másiké meg nem az?

Az rendetlen, vagy milyen?

Ezzel az egy szóval meg is mutattad a lenézésedet irányukba, holott mit tehetett arról az a szegény gyerek, hogy elváltak a szülei?!

- gondoltad besegítesz..

Kérte tőled valaki, hogy segíts?

Egyáltalában ők is segítségnek értékelhették, vagy csak odajártál leereszkedni, megmondogatni, meg lesajnálni a nem rendes családot? És természetesen mindezzel te csak jót akartál, hogyne.

-a rendes családból származó lány mimdig sokkal rendesebb volt

Persze, mert ahhoz normálisan szóltál, gondolom, oda törleszkedtél, nyaltál, emezeket meg savaztad, ahol tudtad.

A másik lánynak meg lehetett a saját baja, te meg még belérúgtál, "mindig azt gondoltam, hogy nem lesz belőle soha semmi"...gondolom ezt ahányszor csak tudtad, a fejéhez is csaptad.

-szóvá is tettem, úgy hogy a másik lányhoz hasonlítottam

Gondolom ezzel is a másik családhoz való rendületlen hűségedet akartad kinyilvánítani, másrészt meg ütni egyet a emezeken.

Neked az hogy tetszett volna gyerekkorodban, ha valami rokon satrafa odajárt volna a nyakadra, hogy te ilyen, olyan, amolyan, bezzeg a Fannika az milyen okos, az milyen kedves, annak mennyi barátja van stb.stb.

Az nem jutott eszedbe, hogy az amúgy is vélhetően padlón lévő gyereken még rúgtál egyet, kettőt?? Vagy kimondottan jól is esett?

Nem fordult elő semmilyen gyors személyiségváltás.

Felnőttek.

Lehet az egyik egy agyonkényeztetett ellenszenves (milliomos)csemete lett, a másik meg megtalálta magát és felül tudott emelkedni a gyerekkorában kapott sértéseken, esetleg saját javára is tudta fordítani.

Lehet a másik (az általad kedvelt lány, mert "nemrendeset" nem szeretted, ez leszögezhető) most valamiért hullámvölgyben van, majd esetleg kihúzza magát, de te most őt írod le, eldöntötted, hogy ez egy vesztes és most mennél amoda törkeszkedni, mert úgy értékeled, most már a másik sikeresebb...

Hát gerinced az van, a pofám leszakad tőled.

Egy igazi falusi mentalitású, begyepesedett, rosszindulatú öregasszony lehetsz.

Menj csak az eddig szidott lány után, próbáld meg magad visszahízelegni. Remélem szemberöhög és elküld oda, ahova való vagy!

(Mellesleg:

- Maga mivel foglalkozik, hogy ilyen jól megy magának??

- A saját dolgommal. Ajánlom magának is!)

Honnan veszed,hogy neked értened kell mindent? Hogy neked tudnod kell mindenről?

Vagy ha már annyira csak az önzetlen segítségnyújtás szándéka vezérel - miért nem kérdezed meg egyenesen, mi történt?

Az még nem jutott eszedbe, hogy fúrás, beszólogatás, háttérből való manipuláció(s törekvés) helyett célravezetőbb lehet az őszinte, rosszindulat nélküli érdeklődés?

Na, persze, ehhez olyan jellem is kellene...

Söprögess te csak szerintem a saját házad táján (ha van olyan) - még ráadásul jóban is volt valamikor a 2 gyerek! Nem lehet, hogy az a barátság is a te áldásos közreműködésed hatására szűnt meg?

Te lehetsz szerintem a család vitriolos nyelvű rossz szelleme. Meghallgatnám, mit mondana rólad a "kevésbé rendes" lány!

De már azzal is megbélyegzef őket, hogy rendes meg kevésbé rendes. Ki tesz ilyet? Most komolyan...

Meg normális és nem normálid család. Hát esküszöm, ha ezt így a lány szemébe mondtad, nem csodálom, hogy megromlott a “kevésbé rendessel” a viszonyod.

Nrm csodálom, hogy ellenszenv alakult ki a két lányban, főleg, hogy a “sértett” hagyta abba a jópofizást a “rendessel” szemben.

Két fiatal lányról van szó.

Attól, hogy valaki egyetemre megy, nem lesz jobb ember. Oké, hogy nyaggatod a gyereked, hogy tanuljon, de ez egy: nem a te yereked, kettő, nem csak a tanulmány a lényeg, hanem hogy boldog legyen... na ez nem sikerült az egyiknél, annál, akinél ez lett volna az “elvárt”. Pofám leszakad atyaég.