Van gazdag rokonotok? Szokott pénzt adni, vagy az anyagi dolgairól beszélni?

"Én jól érzem magam, nem nélkülözünk, tényleg nem erről szól a kérdés, hogy az egészséges irigységen túl több van bennem, de nem igazán értem. "

1. Az irigység semmilyen körülmények között nem normális, egészséges. A saját lelkedet, életedet rombolod vele, érdemes lenne leszokni róla. Eleve nem értem mi értelme irigykedni valakire, aki tisztes munkával keresi meg a pénzét. Előtted is ott a lehetőség, hogy pl. főorvos legyél egy magánklinikán, úgyhogy inkább tanulj az irigykedés helyett.

2. Nem értem, miért kellene megosztania veletek a pénzügyeit. Lehet, hogy a közvetlen rokonaival (szülei, testvérei) megosztja, de általában az ember ritkán áll olyan közel az anyósához,apósához hogy mindent az orrukra kössön. Elsősorban pl. az ilyen emberek miatt te, akik mások pénztárcájában turkálnak, kéregetnek és irigykednek.

3. Te hányszor adakoztál életedben a náladnál szegényebbeknek? Mások éheznek vagy az utcán élnek, te jól megélsz. Van egy olyan érzésem, hogy nem segíted őket különösebben. Nem gondolod, hogy kicsit szánalmas, hogy mástól meg azt várnád el segítsen téged, holott boldogulsz az életben?

Igen, vannak gazdagabb rokonaim, de nem adnak pénzt meg amúgy sem kérnék tőlük csak úgy puszira, hanem én is tennék érte valamit cserébe vagy visszaadnám apránként. Például a keresztanyám is gazdagabb nálam, igaz közel sem annyira, mint a kérdésben említett család. Tőle egyszer szerettem volna kérni, azzal a feltétellel, hogy ledolgozom vagy visszaadom neki részletekben. Még így sem adott, de nem ítélem el ezért, bár kicsit rosszul esett... Az ő pénze, azt csinál vele, amit akar.

Megfordítva a dolgot, régebben nekünk is egy kicsit jobban ment a sorunk (akkor se voltunk full gazdagok, de jobban éltünk, mint most) és apukámtól nem is egy rokon kért kölcsön vagy szeretett volna kölcsönkérni. Az elsőnek adott, de az nem nagyon igyekezett visszaadni, így a következőnek, aki próbálkozott, már nem adott. Ha az ember elosztogatná a pénzét a rokonainak, akármilyen gazdag is, a végén meg neki nem maradna. Meg ezzel az is a baj, ha valaki egyszer kér és adsz neki, akkor utána meg szinte elvárja, hogy megint adjál neki. Na ez meg azért nem így működik...

Vannak, akik jobban élnek, mint mi, de mivel közeli kapcsolatban nem vagyunk velük, még csak kölcsön sem kérünk tőlük. Aki a saját problémáját nem képes megoldani, az elég életképtelen.

Én amúgy senkitől nem várnám, hogy pénzeljen vagy ő fizesse ki azt, ami nekem a problémám. Persze, jobb lenne jobban élni, én is álmodozom, de ez így megszakad nálam itt. Nem irigykedem arra, aki saját maga gürcöl meg a pénzért, nem keresem a kákán a csomót is, hogy de ő szarabb ember meg nem tölt ELÉG időt a családjával... és nem várom el, meg nem tartom azt az etikusnak, hogy akinek van pénze, az játssza a máltai szeretetszolgálatot, és segítse ki azt, aki nem csinálta meg úgy a szerencséjét. Nektek is lehetett volna úgy és azt tanulni...