Más is érzett már így mi lenne a megoldás?

Fontos lenne, hogy megtanulj egészségesen kapcsolódni másokhoz. Valószínűleg a sok kudarc miatt már felemásan viszonyulhatsz másokhoz, és a legegszerűbb módja az arany középút megtalálásának, ha másoknak kezdesz el segíteni.

Ezáltal, majd rájössz közben, saját magadnak is segítesz, megnő az önbizalmad, és leomlanak a kételyeid.

Próbáld meg magadat olyan emberekkel körülvenni, akik elfogadnak minden külső-belső hibáddal, hiszen mindenkinek akad bőven. Olyan nem létezik, hogy SENKI ne legyen aki a társaságidat-barátságodat keresi! Biztosan van aki szivesen barátkozna veled, csak meg kell adni neki az esélyt!

Akik másképp állnak hozzád, azokkal meg nem is éri meg foglalkoznod!

Nincs könnyű helyzeted az biztos, de próbálj valami életcélt találni, próbáld meg megtalálni mi az amiben jól érzed magad, ami jobban fekszik neked... éehet hogy ez hosszú idő lesz mire megtalálod de ez nem baj - ezzel én is igy voltam és még sok más ember. Ha a szüleid nem támogatnak probálj találni igaz barátokat, ami jó esetben 2-3 lesz, esetleg egy párt akivel megoszthatod örömödet és együtt alakithatjátok a jövötöket.

Szerintem tulsagosan ne foglalkozz azzalmit mondanak mások, kezdj el valamit csinálni ami JÓ.

Karitativ tevékenységre gondoltam, keresd meg az igazán rászorulókat. Ne olyanoknak adj, akik ezt elvárják és még többet várnak el tőled, hanem keresd meg azokat, akiknek senki nem segít.

Sejtettem, hogy kihasználtak, de az mindenkivel megesik egyszer, aztán vagy tanul belőle valaki, vagy nem. De nagy hiba lenne másokhoz úgy állni, hogy úgyis kihasználnak. Pont a sebezhetőséged miatt lenne érdemes most nyitni mások felé, hidd el, sokat profitálhatnál belőle.