Miért nem elég SEMMI?

Hogyan viseljem el keresztanyámat?

Az a helyzet, hogy kaptam tőle egy lakást 3 éve, mert neki nincsen családja.

Mondjuk ettől függetlenül ért a gyerekneveléshez (haha), mivel engem meg öcsémet ekszérosztatott, mivel anyám vállalkozó és keveset van otthon.

Én 26 éves vagyok, egyedül élek jelenleg a lakásában. Persze ettől függetlenül kb havonta feljönnek öcsémmel általában csütörtök-hétfő méretű hosszú hétvégére.

Ilyenkor persze a hétvégémnek lőttek, mivel velük kell lennem.

Persze megkérdezi, hogy nem e megyek el valahova éjszaka.

Kérdezi ezt úgy, hogy míg otthon laktam, addig sehova sem jártam el és mind a szórakozás mind a csajozás tabunak számított.

És hiába bizonygatja nekem, hogy felnőtt vagyok, mivel tudom jól, hogy ha bulizni mennék, akkor percre pontosan tudná mikor jöttem haza és reggel 10kor már verné az ajtót, hogy keljek fel.

Otthon anyáméknál nem volt divat a kopogás, a magánszféra. Ajtót bezárni nem is lehetett.

Úgyhogy itt Pesten egyenesen megsértődtek, hogy elvonultam a szobámba. És mondjuk nem néztem velük a megasztárt (vagy mi megy most). Tudniillik öcsémet ilyenekre szoktatta rá. Ilyen nőies dolgokra, mint a megasztár, barátok közt, szulejmán és társai.

Dolgozni járok és reggel mindig előkerül a "miért mosol hajat" téma.

Tudniillik, nekem nagyon vékony, ritka, gyenge hajam van, amit mindennap ki kell mosni, be kell állitani, hogy nézzek ki valahogy.

És ezért is ugat! Hogy "megfázik a hajhagymám" és társai.

Őt kvára nem érdekelné, hogy csövesként néznék ki elfeküdt lelapult hajjal. Öcsémet rászokatta a nem mosdásra, ebből kifolyólag a tesóm nagyon durván zsiros hajjal mászkál még pesten is. Arról nem is beszélve, hogy már egyszer bőrgombája is lett, amiért egy héten egyszer fürdik, mert keresztanyja erre nevelte. 18 éves fiuról van szó egyébként (külsöleg-agyilag 14).

Folytathatnám a felsorolást, hogy milyenek, persze ők szerintük én vagyok a hülye.

Sajnos a lakás miatt rájuk vagyok szorulva, de szerintem már elindultunk a lejtőn és el fog zavarni a lakásból, mehetek albérletbe.

Remélem addig lesz egy csajom, és azzal összeköltözöm. Persze azért is ugatna rendesen.

Azért valahogy sosem emelet szót, hogy nincsen senkim. Mert am van nemi életem, csak éppen nagyon titkolom előlük. Barátnőimet minden áron titkoltam előlük. És ők kajak azt hiszik, hogy ilyen kis félénk gci vagyok, akit a legalapabb csaj is becsicskit.

Első barátnőmet pl el akartam anno hivni a családhoz (9 honap után) és apám bevágta a hisztit, hogy MÁÁÁÁSHOZ se jár a nő...aztán mondott pár nonrep emberkét, akikhez am mindig jár a nöje...gondolom tök véletlenül sikerült ezeket a személyeket felhoznia példaként...

És most jön a sokkoló rész: két nap hiszti után elkezdik, hogy jöhet a csaj, én tanulok, ők meg majd beszélgetnek vele!!!!!!!!!!!!!!!!!

22 voltam akkor.

Szóval kérdezem én. Miért nem elég semmi? Ha elköltöznék, és teljsen önálló lennék akkor megmondhatnám a magamét?

Tuti küldenék képeket nekik ahogy csajjal vagyok. Hogy basódjanak meg!