Hogyan mondanád meg a rokonnak, akit családi okok miatt befogadtál, hogy spóroljon egy kicsit?

Megbeszéltetek bármit mielőtt befogadtátok? Voltak feltételek? Meddig maradhat, mit vártok el tőle, stb?

Ha nem, mielőbb tegyétek meg.

Bár szerintem egy ilyen pofátlan rokon szemében úgyis rosszak lesztek. Nem igaz, hogy valaki ennyire nem veszi észre magát.

Nem arra kérném, hogy spóroljon, hanem arra, hogy a saját részét állja a költségeknek. A rezsinek, a kajának, stb. Ha erre kevés a 4 órával megkeresett pénz, akkor dolgozzon 8-ba.

Simán megmondanám neki, hogy a segítséget nem örökre gondoltuk, persze maradhat amíg nem szedi össze magát, de ez csak az ingyen lakhatásra, nem az ingyen életre vonatkozott.

No meg így is megkérném, hogy legkésőbb ekkor és akkor költözzön albérletbe, és keressen mihamarabb rendes munkát.

ez elég kellemetlen szitu. a rokont sem értem hogy hogy lehet ennyire pofátlan azokkal akik befogadták.

Én biztos minnél előbb szóba hoznám neki,hogy: sokat tudna segíteni azzal hogy ha ő is spórolna,stb..

Mar befogadni is hiba volt ugy hogy nem tisztaztatok eleve a felteteleket (mennyi idore, es mennyit ad a koltsegekbe).

Gondolom azert nincs hova mennie (ha gyerekei meg vannak akiket tamogat), mert a felesege kidobta es kisemmizte mint annyi masik embert.

Megertem ha sajnaljatok emiatt, de azert a lo tuloldalara se kell atesni, nem vagytok ti szeretetszolgalat.