Ti miben és mennyire számíthattok a családotok segítségére?

Igen adnék, tartozást is kifizetném de azért van egy bizonyos összeg ami felett nem engedhetném meg magamnak.

"Kiállnának-e melletted, még akkor is, ha nem neked lenne igazad? "

Szerintem az már rég rossz. Nincs igazam akkor azt is mondják el és legyenek őszinték, hisz utána hogy hinnék nekik.

"Elkísérnének-e az orvoshoz?"

Tudom ciki, de én 26 évesen is anyuval megyek fogorvoshoz.

Nálunk a támogatás annyiban merül ki hogy pénzt adnak, én is kereső vagyok nettó 120-at kapok, a kettejük fizetéséből adnak 20-20at, és 3havonta rakom be a többi megtakarítás közé, számomra elég és ettől több segítség nem kell, mert amit keresek azt elrakhatom nem kell leadni belőle, inkább a sajátjukból adnak még hozzá

Nálunk ennyiben merül ki a segítség :)

21/f

Engem anyum és nevelőapám 100%-ban támogatnak. Bár pénzt nem szoktam kérni tőlük,(diák melózom, önszántamból) de tudom hogy adnának. Végül is ők fizetik a tanulmányaimat, ők fizetik a szállást, a kaját, mindent. Ez nem kevés pénz, végül is Angliában élünk, és ott tanulok. Vagányak, jó fejek, így mindig azt mondják hogy "semmi jónak nem vagyunk az elrontója. Ha házibulit akarok a haverjaimmal, benne vannak. Támogatnak, segítenek..

Kiállnak mellettem, de ha nincs valamiben igazam akkor ezt is megmondják.

Hogy éreztetik hogy fontos vagyok nekik??

Anyám kedvenc szavajárása: "Tudod kölyök, te vagy a kedvenc fiam " ( én vagyok az egyetlen 1 gyereke(

21/F

Minimálisan.

Ha nagy gáz van az anyagiakkal, akkor segítenek. Pl. amikor kidobott a barátom, mert nem találtam munkát, és így hirtelen se munkám, se pénzem, se lakásom nem volt, akkor hazaköltözhettem hozzájuk.

Más kérdés, hogy egy hét után elvállaltam a világ leggázabb munkáját, mert menekültem.

Lelki támogatást nem kapok tőlük. Pocsék a házasságuk, megkeseredettek, mindenkit csak szapulni tudnak. Bennem csalódtak, soha nem viszem semmire, stb.

Lehetőleg kerülöm őket. Így borzasztóan magányosnak érzem magam, de még mindig jobb, mint velük. Mondjuk anya részegen néha felhív, hogy sértegessen...

Annyira jó lenne egy olyan család, aki mellettem áll és segít :(

Többnyire lelkileg mellettem vannak a szüleim, bár esetenként megy az érzelmi zsarolás és fajtái. Sokszor nem értenek meg, de ezen nem is lepődök meg, sosem voltunk nagyon nagyon közeli viszonyban.

Anyagilag számíthatok rájuk, ha épp nagy szükségem van, de már néhány hónapja nem kértem támogatást. Ha nekik is több lenne biztosan adnának.

A párom szülei minden hónapban kb 70 E-t adnak nekünk megélhetésre, mert a párom még nem dolgozik (5. éves orvosin). Nagyon jófejek ők egyébként.

Haza menni ritkán szoktunk, mert olyankor azért megy a kötekedés, főleg az én oldalamról, sajnos. Van sapkánk, nincs sapkánk... Orvoshoz, ilyesmi, mostmár a páromtól várom, hogy eljöjjön, vele viszont nagyon közeli, intim a viszonyunk, 6 éve vagyunk együtt. Ami hiányzott az én családomból, azt a páromtól megkaptam, megkapom...

23-L