Ti jól kijöttök a sógornőtökkel?

Egyik: irigyek ránk de azt nem tudom mire. Fél órára laknak tőlünk de sosem látogatnak, nem keresnek, mindig csak én megyek át. Akkor jól érezzük magunkat, tünemény a kisgyerekük. De főleg csak a kicsi miatt megyek már át, mivel eléggé zavar, hogy nem érdeklődnek irántunk szinte semmilyen formában sem.

Másik: szintén irigykedik, meg van róla győződve, hogy mi kánaánban élünk mivel külföldön élünk, akkor nekünk már tök jól megy, csak az ölünkbe hullik minden kérés nélkül. Félti a "pozícióját" a családban mivel gyakorlatilag apósom tartja el, most nálunk is lesz végre kisbaba, és attól tart ezentúl nem kapnak majd az ő gyerekei semmit. Eddig jóban voltunk, de mióta jön a baba... Folyton megkapjuk a gonosz megjegyzéseket. Már nem keres minket, de talán jobb is, eddig is úgyis csak az "éppen elvetélő / elvetélt ismerőseiről" mesélt, persze kicsit sem volt gyanús. De nem sikerült rám hoznia az idegességet!